A szovjet–egyiptomi viszony a hidegháború egyik legérdekesebb időszakában rendkívül szemléletesen mutatja be a szuperhatalmak hidegháborús politizálását, nagyhatalmi reflexeiket a Közel-Kelet térségében, valamint az enyhülés ellentmondásos oldalát. Az általam vizsgált időszak pusztán kilenc év, de talán egyik államnak sincs a kettő közül olyan mozgalmas kilenc éve, mint az, amelyről tanulmányomban szót kívánok ejteni. Számtalan háború, megannyi diplomáciai manőver, csúcstalálkozó és titkos megbeszélés jellemzi az egyiptomi és szovjet diplomáciai e kilenc évét. E tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, miszerint valóban fordulatot jelentett- e az 1970-es év a szovjet–egyiptomi viszony történetében. Az az 1970-es év, amelyben a pánarab nacionalizmus és arab szocializmus leghíresebb alakja, Gemal Abdel Nasszer meghalt, és az az Anvar Szadat került hatalomra az arab országban, aki Egyiptomot elindította az Izraellel való megbékélés útján, és aki véget vetett Egyiptom szovjet dominanciájának, a szovjet befolyásnak, és végül a két szuperhatalom versengésében az amerikai oldal mellett köteleződött el. Mivel két elnököt, Nasszert és Szadatot, valamint két időszakot, az 1967-től 1970-ig terjedő, valamint az 1970-től 1976-ig terjedő időszakot veszem vizsgálódásom alapjául, ezért fő módszeremként az összehasonlító elemzést kívánom alkalmazni. Összehasonlítom Nasszer és Szadat elnökségi periódusát, az általuk képviselt diplomáciai irányvonalat a szuperhatalmak konfrontatív kooperációjával a háttérben. Munkámat egy nagyon rövid történeti áttekintéssel kezdem, majd az enyhülés időszakának az egyiptomi-szovjet viszonyra gyakorolt hatását vizsgálom meg szintén tömören, az összefüggésekre koncentrálva. A már említett összehasonlítást a Szovjetunió és Egyiptom közötti kapcsolatot leginkább szemléltető politikaterületeken végzem el, így a belpolitika, a külpolitika, a gazdaságpolitika és a katonapolitika területein. Emellett górcső alá veszem a két vezető személyiségét, vallási és ideológiai irányultságát, megvizsgálom az amerikai-egyiptomi viszonyt a megadott periódusban, Egyiptom és Izrael viszonyát, valamint végül Egyiptom térségbeli arab országokkal fenntartott kapcsolatát elemzem. Vizsgálatom minden alfejezetben a kronológiai sorrendet követi; az események hálózata, a felek diplomáciai megnyilvánulásai és statisztikai adatok összevetéséből kívánok levonni következtetéseket, összefüggéseket feltárni, melyeket a részfejezetek végén foglalom össze. |
