publikációk a szerzőtől »

A doktori disszertáció témaválasztása eredeti, azonban (mint ahogy azt a konklúzió is megállapítja) kevés gyakorlati vagy újszerű összefüggésre tud rámutatni a kutatás végén. A feldolgozott hazai és külföldi szakirodalom mennyisége kifogástalan, illetve azokból megfelelő módszertani és szakmai következtetések levonja és jól alkalmazza az elemzés során. A dolgozat három hipotézise jól megfogalmazott és választ is kapunk rájuk a konklúzióban. A kutatás módszertani és elemzési kerete jól meghatározott, a dolgozat tartalmaz új, saját kutatási eredményeket. A következtetések bizonyos esetben véleményem szerint bizonytalanok, melyekre később még kitérek. A dolgozat szerkezete és a hivatkozások kifogástalanok, stílusa és kivitelezése megfelelő, bár számomra a többes szám első személy használata a dolgozatban furcsa, de legalábbis szokatlan, viszont mindenképpen konzekvens. Illetve egy lábjegyzet rosszul van megszerkesztve (38. oldalon) és átcsúszik a következő oldal lap aljára.

A jelölt dolgozat elején (21. o.) leírja, hogy három fogalmat (gazdasági teljesítmény, gazdasági növekedés és fejlődés) megkülönbözteti, de mégis szinonimaként használja. Nem értem, miért? Ráadásul szerintem nem is kezeli őket szinonimaként a dolgozat során.

Az értekezés során számomra az derült ki, hogy a jelölt több szerintem lényeges tényezőt negligál a két vizsgált ország gazdasági teljesítményében (és növekedésében) szerepet játszó tényezők körül. Például alig tesz említést a munkaerő mobilitása és képzettsége valamint a gazdaság közötti szoros kapcsolatról a dolgozat során. Hiszen a mobilitás például Lengyelország esetében az uniós csatlakozást követően, de különösen a világgazdasági válság idején tapasztalt növekedésében jelentős szerepet játszott. Ahogyan Magyarország esetében is szerepet játszott (csak ellenkező előjellel). Ennek nem részletes elemzését, hanem annak csupán az intézményi viszonyok értékelésekor említését, figyelembe vételét (mint fontos tényezőt), hiányolom.

A dolgozat terjedelméhez képest aránylag hosszúnak (kb. 10%) viszont abszolút terjedelmét tekintve (16 oldal) kevésnek találom a magyar gazdaságtörténet bemutatását (4.3.1-4.3.4. fejezetek) a dolgozatban. Azt gondolom, hogy ekkora terjedelemben nem lehet megfelelő mélységű, csak felületes elemzést adni, ennek a témának a leíró bemutatása pedig egy az olvasó számára, véleményem szerint, felesleges. Ezeket a fejezeteket nyugodtan el lehetett volna hagyni és a 4.3.5 a formális intézményekről szóló fejezetre kellett volna koncentrálni.

Mind a magyar mind a lengyel informális intézményi rendszer vizsgálatakor a négy tényezőt vesz alapul méghozzá azonos hatásokat feltételezve nekik mindkét országban. Véleményem szerint, ezt jobban meg kellene indokolni a dolgozatban, mivel számomra nem egyértelmű, hogy mindkét országban ugyan azok a tényezők ugyan olyan hatással lennének a gazdasági teljesítményre.

A dolgozat 5. fejezetében végzett korreláció-számítás és informális intézmények mérésére tett kísérlet azonban igen komoly és egyedi munka, mely nagyrészt feledteti a fent írt hiányosságokat. A levont konklúzióval, miszerint a végrehajtói hatalom illetve annak fiskális politikája negatívan hatott Magyarország esetében a gazdasági növekedésére, csak egyetérteni lehet.

2011. december 19.

(Az opponensi vélemény szövege a PhD-disszertációk értékeléséhez kiadott értékelőlap ún. szöveges értékelés rovatából való.)