GROTIUS - Tudományos folyóirat

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

KÖZLEMÉNY

BAJUSZ ANNA

A Delors–Thatcher-vita, különös tekintettel az uniós költségvetésre

publikációk a szerzőtől »

A tanulmány alapvetõ célkitûzése, hogy mind elméleti, mind gyakorlati síkon megvizsgálja Jacques Delors és Margaret Thatcher nézetrendszerét. A cikk részletesen elemzi a két politikus uniós költségvetéssel kapcsolatos álláspontját is, majd megvizsgálja, hogy ezek hogyan éreztetik napjainkban is hatásukat a költségvetési rendszerben.

Jacques Delors és Margaret Thatcher nézeteinek különbsége, harca számos síkon vizsgálható és értékelhetõ. Elmélettörténeti elemzésre éppúgy lehetõséget ad, mint gyakorlati irányultságú kutatásra, vagyis az egy-egy konkrét kérdéssel kapcsolatos álláspontjuk vizsgálatára. Jelen tanulmány hármas megközelítést alkalmaz, amennyiben elõször a tágabb elméleti síkon hasonlítja össze a nézeteiket, majd a nyolcvanas évek legfontosabb európai vállalkozásairól, a politikai unió és a gazdasági és monetáris unió megteremtésérõl vallott nézeteket vizsgálja, ezt követõen pedig az uniós költségvetéssel kapcsolatos álláspontjukat tekinti át. Ez az elemzési módszer lehetõséget ad arra, hogy mind elméleti, mind gyakorlati téren megvizsgáljuk, hogyan befolyásolta a Közösség (illetve egy konkrét terület, a közös költségvetés) elõrehaladását a korszak legélesebb ideológiai szembenállása, mintegy az elméleti különbségek felõl közelítve egy szûken vett integrációs területet.

Mind Jacques Delors, mind Margaret Thatcher személyében olyan politikusokról van szó, akik érdemi, napjainkban is érezhetõ örökséget hagytak a közös költségvetés számára, így ennek vizsgálatával részletesen foglalkozom a tanulmányban. Természetesen ezirányú következtetéseim nagymértékben szubjektívek.

A közös költségvetés fejlõdéstörténetét kutatva úgy látom, hogy – bár ugyanazon korban két teljesen ellentétes nézetrendszer is legitimitást nyerhet, amint azt Delors és Thatcher példája mutatja – elkülöníthetõek azok az idõszakok, amelyek során reális esély nyílik ambiciózus, föderalista ihletésû reformokra, valamint azok a szakaszok, amelyek alapvetõen a tagállamok fokozott önérdekkövetésérõl szólnak. A funkcionalista módszer azonban a fenti tendenciáktól többnyire független elõrelépési lehetõséget kínál a közös költségvetés számára, így szemben Delors és Thatcher egyaránt markáns álláspontjával, ebben látom a fejlõdés lehetõségét.

Letölthető publikációk: