Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
44. szám (2011)E-KÖNYVTÁR

DRIENYOVSZKI JÁNOS

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete: a szunnyadó szuverén igények feléledése? Szüksége van-e egy átfogó nemzetközi jogi rezsim kialakítására a térségben?

Az Arktisz igazából a 20. században kezdte felhívni magára a figyelmet, ekkor kezdõdtek a jég borította területek feletti szuverenitást érintõ viták. A szárazföldi területeket ekkorra már javarészt elfoglalták többnyire felfedezés és effektív foglalás útján. A jég visszahúzódásának és a technológia fejlõdésének köszönhetõen a térség államai egyre érdekeltebbé váltak abban, hogy minél nagyobb tengeri területet vonjanak ellenõrzésük alá, és mivel nem voltak nemzetközi jogi szabályozások melyek szem elõtt tartották volna a térség sajátos jellemzõit, az államok a szokásjog illetve egyoldalú jogi aktusok alapján igyekeztek fennhatóságukat kiterjeszteni e területek felett. A hidegháború nem igazán kedvezett a regionális együttmûködéseknek a térségben, mivel ebben a korszakban az Arktisz a két szembenálló szuperhatalom potenciális ütközõzónájának számított, emiatt megosztottság jellemezte a térséget. A hidegháború végeztével fellendült a regionális együttmûködés, felismerték a térség államai az arktiszi környezetet fenyegetõ veszélyeket. A 21. században az ökoszisztémát fenyegetõ veszély mellett megjelentek az Arktisz nyersanyagforrásaiért indult vetélkedés okozta konfliktusok is. Ennek legharsányabb példája Oroszország „tudományos expedíciója”, mely során 2007-ben kitûzte az orosz zászlót az északi sarki tengerfenéken, felidézve a korábbi századok területfoglalásainak hangulatát.

Jelen tanulmány célja az, hogy a rendelkezésre álló kereteken belül bemutassa az Arktiszt érintõ nemzetközi jogi problémákat, melyek abból fakadnak, hogy nincs egy olyan szerzõdés illetve nemzetközi jogi rezsim, amely szabályozná e terület nyersanyagainak kitermelését, illetve tisztázná a jéggel borított területek tulajdonjogait, valamint kellõképpen védené az arktiszi államok fennhatósága alá tartozó tengeri területek környezetét. Arra a feladatra vállalkozom, hogy az Antarktisz szerzõdés, az ENSZ 1958-as Egyezménye a Parti Tengerrõl és a Kapcsolódó Övezetrõl, valamint annak az 1982-es Tengerjogi Egyezménye, a Kontinentális Talapzat Bizottsághoz (Commission on the Limits of the Continental Shelf - angolnyelvû teljes elnevezés – CLCS) benyújtott doku-mentumok, illetve a térségben született regionális együttmûködések vizsgálatán keresztül, megpróbáljak felvázolni egy olyan szerzõdés kezdetleges körvonalait, amely arányosan rendezné a szuverén igényeket, az Arktisz jégtakarója alatti nyers-anyagokhoz való hozzáférés arányait, a hajózást, illetve a térségben való fegyverkezést. Az elsõ fejezetben röviden bemutatom az Arktisz földrajzi adottságait, felfedezésének hátterét, valamint a nemzetközi jog hiányosságaiból fakadó ellentmondásokat melyek konfliktusokat szülnek az azt határoló államok között. Ezt követõen megvizsgálom az Arktisz stratégiai és gazdasági jellemzõit, azokat a tényezõket, ami miatt fontossá vált ez a térség, valamint ismertetem az „arktiszi ötök” által a Kontinentális Talapzat Bizottsághoz benyújtott kérvényeket és azok lehetséges következményeit.

Letölthető publikációk:

Az_Arktisz_nemzetkozi_jogi_helyzete1.3 MBPDF dokumentum2011.10.16.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius