Az 1929–1933. évi világgazdasági válság – egyéb okok mellett – lehetetlenné tette a Young-terv végrehajtását. Hoover amerikai elnök 1931. június 20-án egy évre felfüggesztette a háborúból eredõ összes államközi tartozások, a jóvátételek és a szövetségesek egymás közötti adósságainak  fizetését (Hoover-moratórium), minthogy az ellenszolgáltatás nélkül teljesített fizetések csak súlyosbították a világgazdasági válságot.

A Hoover-moratóriumot követõen az érdekelt kormányok behatóan foglalkoztak a jóvátételi kérdések rendezésével, ezek közül kiemelkedik a Nemzetközi Fizetések Bankja által folytatott vizsgálat (baseli jelentés), majd Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium és Japán kormányainak 1932. február 13-án közzétett nyilatkozata a lausanne-i konferencia összehívásáról. A lausanne-i konferencia (1932. június 16.–július 9.) már összeülése napján felfüggesztette a jóvátétel vagy háborús adósság címén járó fizetések teljesítését.

A július 9-én kelt záróokmány öt mellékletet tartalmaz. Ezek közül az I., a III. és IV. sz. mellékletet közöljük, nevezetesen a német jóvátételekre, a nem német jóvátételekre vonatkozó egyezményt, valamint a Közép- és Kelet-Európáról szóló határozatot.

A lausanne-i szerzõdés végleg eltörölte a német jóvátételi fizetéseket, hárommilliárd márkának egyszeri befizetése mellett az 1935. július 9-én esedékes adósság-jóváírás útján; a nem német jóvátételek fizetésének a konferencia összeülésekor történt felfüggesztését pedig egyelõre 1932. december 15-ig meghosszabbította. A lausanne-i szerzõdéssel a jóvátételi fizetések ténylegesen megszûntek. (N.I.)

 Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerzõdések 1918–1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerzõdései. Második, átdolgozott és bõvített kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, 1983, Budapest.  308–313.

Letölthető publikációk:

A-lausanne-i-szerzodes

404 KB

PDF dokumentum

2013.02.08.