publikációk a szerzőtől »

2015 nyarán jelentõs mértékben növekedett meg az Európa Unióba belépni igyekvõ kényszervándorok száma. Egy év alatt nagyságrendileg egy millió fõ lépte át a határokat, és a korábbiaktól eltérõ módon ennek a fele a nyugat-balkáni migrációs útvonalon érkezett. Az Európa Unió határállamai közül Olaszország, Görögország és Magyarország volt a leginkább érintett. Magyarországon 2015-ben mintegy félmillió kényszervándor igyekezett áthaladni, ebbõl a hatóságok mintegy 220.000 menedékkérõt regisztráltak. Az Európai Uniós igyekezett egy közös álláspontot kialakítani a válságkezelésre, de a kezdetektõl szemben állt a visegrádi országok elképzelése a menekültek befogadásának feltételeirõl vitázó többi tagállam álláspontjával. A V4 biztonsági fenyegetésként értékelte a határok feletti ellenõrzés elvesztését, és ennek megoldása elõtt nem volt hajlandó másról tárgyalni. A cikkben megvizsgálom, hogy a kényszermigrációval és határellenõrzéssel kapcsolatos V4 biztonsági narratíva mennyire terjedt el a régióban, milyen sikerrel tudott maga mellé állítani a kezdeményezõ négy ország más uniós tagállamokat. Ehhez megvizsgálom az Ausztriában és Szlovéniában lezajlott menekültpolitikai paradigmaváltást. A kritikai diskurzuselemzés során a korábban feldolgozott német és szlovén nyelvû anyagok másodelemzésre hagyatkozom. Az elméleti irodalom feltevéseivel összevetve vonok le következtetéseket a menekültválság során tapasztalt osztrák és szlovén biztonságiasítással kapcsolatban.

Letölthető publikációk:

A kényszervándorlás biztonságiasítása Ausztriában és Szlovéniában

464 KB

PDF dokumentum

2018.03.04.