publikációk a szerzőtől »

A belga nemzeti identitás története sok szempontból rendhagyó utat járt és jár be. Míg az európai nemzetállam több-kevesebb sikerrel mûködõ politikai alapképlete szerint a politikai közösség összetartó erejét, szuverenitását és legitimitását a közösségalkotó nemzet adja, Belgiumban nem él belga etnikum. Két erõs regionális identitással, különálló nyelvvel, kultúrával, vallással rendelkezõ csoport alkotja az államot. A flamandok és a vallonok történelme hol összefonódott, hol elvált, de a regionális identitást tartósan felülíró, erõs, széthúzás nélküli nemzeti identitást nem alkotott. Elsõ pillantásra éppen ezért Belgium gyenge, nemzeti narratíva nélküli államnak látszhat. A szakirodalom és a sajtó rendszeresen tárgyalja az állam szétesésének esélyeit, a föderalizált szerkezet miatt a belga állampolgárokat hét kormány igazgatja, a 2011-es választások után 589 napig Belgium nemzeti kormány nélkül volt. A rendhagyó politikai képlet és az erõs regionális identitások ellenére a belga nemzet kollektív identitása létezik, és összetartja a két különálló régiót. A tanulmány a nemzetállamot szétfeszítõ és összetartó erõket vizsgálva bemutatja, hogy a regionális és a nemzeti identitás hogyan formája a belga állam csoportkoherenciáját, magyarázatot keres arra, hogy miért van – és remélhetõleg, marad is – egyben Belgium.

Letölthető publikációk:

Belgitude

616 KB

PDF dokumentum

2014.08.19.