Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 KÖZLEMÉNY

KISS J. LÁSZLÓ

A „kettős csúcs” után: euróválság után, euróválság előtt

Az eurózóna nem volt képes arra, hogy a tagországok közti különbségeket csökkentse – sok tekintetben inkább elmélyítette azokat. Három „Európa” vált jól elkülöníthetővé: a Németország, Franciaország, a Benelux-államok, valamint Finnország és Ausztria alkotta „eurócentrum és a dél-európai tagállamokat magában foglaló „európeriféria”, valamint az euróövezeten kívüli, ám az Unióhoz történt csatlakozásukkal az euró bevezetése mellett elkötelezett közép- és délkelet-európai államok csoportja. Az euróövezet válsága az Uniónak nem csupán belső differenciálódására, hanem nemzetközi cselekvőképességére is hatással van.

Az Unió 2011. október 23-i válságcsúcsát követően, 26–27-én még egy válságtanácskozásra volt szükség ahhoz, hogy a görög krízis hatékony kezelése érdekében elérjék a szükséges megállapodást. A tőzsdeindexek biztató emelkedése a válságcsúcs határozatainak pozitív fogadását jelezte ugyan, ám sokan azt hangsúlyozták, hogy a megállapodással a politikusok csupán „időt vásároltak”, s a hosszú távú kérdésekre nem adtak megnyugtató válaszokat. A görög miniszterelnök nyilatkozata, hogy az eurózóna mentőcsomagjának elfogadását népszavazástól teszi függővé, a „kettős csúcson” elért megállapodást egyik pillanatról a másikra bizonytalanná, a helyzetet pedig az Unió és Görögország számára egyaránt minden korábbinál kockázatosabbá tette.

A népszavazásra vonatkozó javaslat visszavonása és Papandreu lemondása végül szabaddá tette az utat a Lucas Papademos vezette átmeneti egységkormány kialakítása előtt, ám a soron következő parlamenti választások kimenetele korántsem zárja ki a kockázatokat

A kelet- és közép-európai tagállamok eminens érdeke, hogy az eurózónán belüli együttműködés ne vezessen egy kétsebességű Európa intézményesüléséhez. Az egyik legfontosabb kérdés a meglévő felzárkózási programok (pl. a kohéziós politika) revíziója, illetve a hatékonyabb strukturális programok kialakítása.

Letölthető publikációk:

Kiss_J.Laszlo_A_kettos_csucs_utan418 KBPDF dokumentum2011.11.21.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius