Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 KÖZLEMÉNY

WENDT, BERND JÜRGEN

1939: A stratégiai ablak

Az országon belül kirajzolódó ellátási válság és kifelé Németország relatív katonai túlsúlyának lehetséges csökkenése miatt Hitler 1939 tavasza és õsze közti megnyilvánulásaiban foglalt el a félelem, hogy gyorsan becsukódhat a „stratégiai ablak”, amely kinyílni látszott egy sikeres támadás megindításához. A német vezetõ elit teljes mértékben tisztában volt az erõltetett, minden ésszerûséget figyelmen kívül hagyó fegyverkezési konjunktúra katasztrofális következményeivel.

A vezetésen belül a háború kirobbantása elõtti döntõ hetekben és hónapokban kifejezett válsághangulat uralkodott Berlinben. Elvileg még fennállt a választás lehetõsége: vagy egy radikális hátraarc – esetleg átmeneti leszereléssel –, vagy elõremenekülés az „elérkezett az idõ” jelszavával az erõszakba.

Hitler 1939. május 23-án, amikor már zajlottak a Lengyelország elleni támadás elõkészületei, a hadsereg vezetõi elõtt kijelentette: „A 80 milliós tömeg megoldotta az eszmei problémákat. A gazdasági problémákat szintén meg kell oldani. Ehhez a gazdasági feltételek megteremtését egy német sem kerülheti meg. [...] Idegen államokba való betörés vagy idegen tulajdon megtámadása nélkül ez nem lehetséges.” A németek nemzetpolitikai egyesítése után „további sikerek [...] nem érhetõk el vérontás nélkül.” Angliáról szólva kifejtette, hogy 1937 óta energikusan folytatott fegyverkezésével továbbra is megoldhatatlan nehézségeket jelent számára: „Mindig az a cél, hogy Angliát térdre kényszerítsük. Minden fegyver csak addig hordja magában a csatát eldöntõ hatását, amíg azzal nem rendelkezik az ellenség. Ez érvényes a gázra, a tengeralattjárókra és a légierõre.” A német Luftwafféval szemben Anglia 1940-tõl rendelkezik majd elhárító eszközökkel. 1939. augusztus 14-én jegyezte fel Halder vezérkari fõnök Hitler aggodalmait a három fegyveres erõt érintõ új brit fegyverkezési programmal kapcsolatban, mely 1940 után a cirkálók és a rombolók, 1941 után pedig a hadihajók terén hoz erõsödést. Halder összegzése – „egészében véve tehát még egy fejlõdési stádium, kb. mint nálunk 1934-ben” – bizonyára túlságosan optimista volt.

Letölthető publikációk:

1939-a-strategiai-ablak539 KBPDF dokumentum2013.03.06.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius