publikációk a szerzőtől »

Az Egyesült Nemzetek épületei különálló együttest alkotnak New York belvárosában, és megépítésük, 1952 óta szolgálnak a világszervezet épületeiként. Az épületek a Teknős-öböl közelében, Manhattan belvárosának keleti részén, a Keleti folyóra nézve helyezkednek el. Nyugaton az Első sugárút, délen a Keleti 42. utca, északon a Keleti 48. utca, keleten pedig a Keleti folyó határolja. Az épületegyüttes postai címe: Egyesült Nemzetek Köztér 760, New York, NY 10017, Egyesült Államok.
Sokan tudják, hogy nem minden közgyűlési ülés New Yorkban zajlott. Az első ülésszak első részének helyszínéül a londoni Metodista Központi Palota szolgált 1946. február 10. és 1946. február 14. között. Az első ülésszak második részét már New York-ban, Flushing-ban tartották 1946. október 23. és december 15. között. A harmadik és hatodik közgyűlési ülésszak 1948-ban és 1951-ben ült össze, a párizsi Chaillot Palotában. Az építési munkálatok alatt az üléseket átmeneti helyen, New York „Lake Success" kerületében tartották. Ugyanígy a Biztonsági Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács is Londonban tartotta első üléseit.
Az Egyesült Nemzetek épületeit 1949. október 24-én kezdték el építeni, és 1950-ben fejezték be, mintegy 69000 négyzetméternyi területen (17 angol hold). A területet New York akkori egyik legnevesebb ingatlan fejlesztőjétől, William Zeckendorftól vásárolták meg. A nyolc és fél millió dolláros üzletet John D. Rockefeller Jr. finanszírozta, aki az ingatlant a városnak adományozta. Az épület vezető-építészmegbízottjának Wallace Harrison ingatlanügynököt választották, aki egyébként a család személyes építészeti tanácsadója is volt.
Az épületegyüttes megtervezésére nem írtak ki versenyt, az Egyesült Nemzetek úgy határozott, hogy egy vezető építészekből álló nemzetközi csapatot bíz meg a tervezéssel. A vezetőépítész a fenn említett amerikai Wallace Harrison volt. A tervezőcsapat többi tagját a részes tagállamok jelölték. Így az Egyesült Nemzetek épületeinek tervezésében részt vett: N. D. Basszov a Szovjetunióból, Gaston Brunfaut Belgiumból, Ernest Cormier Kanadából, Le Corbusier Franciországból, Liang Csu-cseng Kínából, Sven Markelius Svédországból, Oscar Niemeyer Braziliából, Howard Robertson az Egyesült Királyságból, G. A. Soilleux Ausztráliából és Julio Villamajo Uruguayból.
A tervezéssel foglalkozó bizottság 50 különböző tervet vitatott meg mielőtt meghozta végső döntését. Végül Le Corbusier Scheme 23A terve alapján készült az épületegyüttes, építését az Egyesült Államok kormányának 65 millió dolláros, kamatmentes kölcsönéből finanszírozták. Egyébként más helyszínek is szóba jöttek a központ elhelyezésére mielőtt Manhattanre esett volna a végső döntés. Így San Francisco, Chicago, Philadelphia, a Queens-ben található Korona Park és még a Dél-Dakotában elhelyezkedő Fekete-hegyek is lehettek volna a szervezet központjának helyszínei. Érdekes helyszín lehetett volna még a Niagara Vízesés (Ontario, Kanada) melletti Navy sziget. Egy nemzetközi bizottság 1945-ben ezt a területet „A világbéke fővárosának" nevezte. A sziget azért is ideális helyszín lett volna, mert két, békében élő, egymással határos állam határán fekszik. Azonban ezt a tervet végül elvetették. Érdekes, hogy a helyszínről való szavazás során az Egyesült Királyság, Franciaország és Hollandia is az ellen szavazott, hogy az ENSZ központja az Egyesült Államokban legyen.
Az épületegyüttes New York városában helyezkedik el, mégis nemzetközi felségterületnek számít. Ez egyébként befolyásolja a törvények alkalmazását, így a nemzetközi jog rendelkezései felülírják New York város törvényeit, de nem biztosítanak immunitást olyan bűnökkel szemben, melyeket itt követtek el. Ennek ellenére egyes küldöttek diplomáciai mentességet élveznek, és így a helyi bíróság nem ítélkezhet ügyükben, hacsak a főtitkár erről le nem mond.
Emellett, hogy hangsúlyozzák az ENSZ nemzetközi jellegét, egyetlen tagállam ajándéka sem található a Közgyűlés termében. Az egyetlen ajándék az a két falfestmény a palota két falán, amelyet a francia Fernand Leger tervezett, és amelyet egy meg nem nevezett személy adományozott az ENSZ-nek.
Az elmúlt években kiderült, hogy az épületegyüttes felújításra szorul. A felújítási tervet 2000-ben hozták nyilvánosságra. Azt javasolták, hogy az új, átmeneti helyszín lehetne újra a „Lake Succes" kerülete, illetve Brooklyn is felmerült lehetőségként.
A Titkárság 550 láb magas épülete üvegből, márványból és alumíniumból készült. Az épület 39 emeletes, és három alagsori szintje is van, amely a konferencia épülettel köti össze. A föld alatt található a karbantartási és biztonsági részleg, a három-szintes garázs, a légkondicionáló hűtőtelepe és a tűzoltó-készültség. Az épület irodái általában kisméretűek, jól kihasználtak és jól felszereltek. A alumíniummal keretezett hatalmas üvegablakok az összes fényt átengedik az irodákba, de visszatartják a nap melegét. Vagyis a a hivatalnokok számára biztosított a kényelmes munkakörnyezet.
Az ENSZ-palota az egyetlen olyan konferencia-terem, amelyet az Egyesült Nemzetek emblémájával elláttak. Az épület csapott tetejű szerkezettel és konkáv oldalakkal rendelkezik, 380 láb hosszú és 160 láb széles. Az északon található a főbejáratot áttetsző, üvegrészekkel fedték le, melyeket márvány támpillérekbe illesztettek, ezáltal letompított, katedrális-szerű fényt kölcsönöz a nyilvános teremnek. A látogatói bejárat a Közgyűlés épületén keresztül vezet az épületegyüttesbe, amelyet gyenge fény és letisztult, modern, konzolos erkélyek jellemeznek.
A kék, zöld és aranyszínű terem északnyugati részén található Marc Chagall tizenötször tizenkét láb nagyságú festett-üveg képe, amely az ember békéért való küzdelmét szimbolizálja. A művet Dag Hammarskjöld egykori főtitkárnak, és annak a 15 embernek szentelték, akik 1961-ben vele együtt haltak meg egy repülőgép-szerencsétlenségben. Emellett található még négy bronzérem, melyek a főtitkárság azon tagjairól emlékeznek meg, akik az Egyesült Nemzetek valamely missziójának kiküldetése során vesztették életüket.
A Közgyűlés jelenleg 192 küldöttségnek biztosít ülőhelyet. Minden küldöttségnek hat szék áll rendelkezésére. Az 1231 szék megtölti a terem földszintjét, valamint a három onnan emelkedő szintet. A harmadik szinten található 244 székkel rendelkező galéria a helyettesek, egyéb szervezetek képviselői és más magas rangú vezetők számára. Az összes széket fülhallgatóval szerelték fel, hogy a képviselők és a vendégek az ENSZ hat hivatalos nyelvének valamelyikén szinkrontolmács segítségével tudják nyomon követni az események alakulását.
Az első itt tartott közgyűlési ülés - amely a hatodik rendes ülésszak volt - 1952. október 14-én kezdődött. Az ENSZ Közgyűlése évente egyszer rendes ülésszakot tart, de összehívható rendkívüli, illetve sürgős rendkívüli ülésszakra is. Az ügyrendi szabályok szerint az ülésszakok szeptember harmadik keddjén, délelőtt 11-kor kezdődnek. Érdekes, hogy azért választották ezt az időpontot, mivel ekkor az épület tetején található kupolán áthatoló napfény éppen a főtitkárt világítja meg.
A Közgyűlés a történelem legjelentősebb eseményeinek helye, az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadásától kezdve, a 2000. szeptemberi milleneumi gyűlésig, amikor is mintegy 150 állam és kormány képviselője találkozott.
A két „fő épület" mellett említésre érdemes még a konferencia épület, mely a Közgyűlés és Titkárság épületét köti össze, és közvetlenül a vízparton található. Itt találhatók éttermek a küldöttségek számára, magánéttermek, kávézó és a konyha. A konferencia épület alatt halad át az ún. F. D. Roosevelt Drive, egy 15 km hosszú, kétszer három sávos autópálya. A második és harmadik emeleten található a Biztonsági Tanács terme, amelyet a norvég Arnstein Arneberg tervezett. Emellett láthatjuk a szintén norvég Per Krohg falfestményét, mely a jövőbeli béke ígéretét szimbolizálja. A Biztonsági Tanács terme mellett van a Gyámsági Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács terme is.
A könyvtár épületét, amely Dag Hammarskjöldről kapta nevét, a Ford Alapítvány hat és fél millió dolláros adományából építették. Harrison, Abramovitz és Harris cége tervezte, akik az ENSZ építészeti tanácsadói. Az épület hat emeletes, amelyből három a föld alatt helyezkedik el; fehér mészkőből, üvegből és alumíniumból készült. A könyvtár körülbelül 400 000 kötettel és több millió ENSZ-okmánnyal rendelkezik. A térkép részlege 80 000 térképet és 1500 atlaszt tárol. Emellett megtalálható itt körülbelül 10 000 hivatalos kormányzati kiadvány, több mint 4000 nem hivatalos folyóirat, valamint 330 napilap.