Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Barroso beszéde az EU válságkezeléséről és a gazdasági kormányzásról
2011.10.12.

José Manuel Barrosónak az Európai Parlamentben 2011. október 12-én elmondott beszéde ígéretes folytatása az Unió államait sújtó gazdasági válság megoldása felé tett, koordinált lépéseknek. A bejelentett kezdeményezések azonban nem tartalmaznak radikálisan új elemeket; egyszerre szolgálják (a közelgő görög államcsődre való tekintettel) a piacok megnyugtatását, és bizonyítani kívánják az Európai Bizottság növekvő kezdeményezőkészségét a válságkezelésben.

Nem vitathatjuk, hogy szükség van az Európai Bizottság részéről az egységes, nagy ívű politikai megnyilvánulásra, de egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az uniós gazdasági kormányzás megvalósításának elsősorban Németország és Franciaország történelmi kompromisszumán kell alapulnia, így a valódi tartalmi elemeket várhatóan csak az Európai Tanács október 23-i találkozója után tudhatjuk meg. Barroso beszédében öt pontban foglalta össze a legfontosabb tennivalókat, és noha csak az utolsó pontban említi az egységes gazdasági kormányzást, minden egyes pontból a már működő és a közeljövőben kiépítendő gazdasági kormányzás szerkezete körvonalazódik.

 1. A görög szuverén adósságválság megoldása. A hatodik fizetési részlet lehívásának felgyorsítása, valamint az EU-nak a tartós válságkezelés iránti elkötelezettsége mellett figyelmet érdemel a – Németország által szorgalmazott – magánszektor bevonásának határozott említése, valamint az elmúlt évtizedben rosszul vizsgázott makrogazdasági monitoring rendszer kiépítésének ígérete (amelynek elemei gyakorlatilag már készen állnak, pl. az európai szemeszter megvalósításával).

 2. A stabilizációs mechanizmus erősítése az ideiglenes európai pénzügyi stabilitási eszköz (EPSE), illetve az eredetileg 2014-re tervezett, végleges európai stabilizációs mechanizmus (ESM) felhasználásával. Az Európai Közösség/Európai Unió gazdasági rendszeréből az alapítástól kezdve kimaradt a nemzetállami költségvetések egyik alapvető feladata, a stabilizáció, amely többek között az aszimmetrikus sokkok kivédését segíti. Az ESM megvalósítása és megerősítése a monetáris intézményrendszeren kívül hozza létre a mechanizmust, ezzel a „végső hitelezői” („lender of the last resort”) szerep – érdekes módon – a kizárólag nemzetek feletti intézményi struktúra helyett vegyes befolyás alatt áll majd (ECOFIN, EurópaiBizottság). Az alap feladatainak felsorolása és kontextusba helyezése (pl. állampapírok vásárlása az elsődleges piacokról) erőteljes, eddig nem létező politikai nyomásgyakorlás képét vetíti előre, a monetáris politika függetlenségének ellensúlyaként. Ebben a francia európai gazdaságpolitikai vízió megerősödését érzékelhetjük. Barroso úgy véli, az ESM működését már 2012-ben szükséges elindítani – az pedig a többi gazdaságpolitikai döntés és a gazdasági kormányzás intézményesülésének felgyorsításához vezethet.

 3. Az európai bankok feltőkésítése. Az adósságválság által sújtott tagországok állampapírjait birtokló bankok egy vagy több állam csődje esetén dominószerűen összeomolhatnak, illetve a 2008-as évben tapasztaltakhoz hasonló bizalmi válság alakulhat ki a pénzügyi szférában, ami súlyos és tartós gazdasági válsághoz vezethet. A feltőkésítés tényének hivatalos megerősítése a piacokat megnyugtatja, de az érdemi részleteket – köztük az EPSE/ESM garanciális képességei kiterjesztésének határait – csak a francia–német megállapodástól várhatjuk. Az EPSE/ESM várhatóan a hitelminősítők által alacsony kockázati fokozatba sorolt saját kötvényeivel cserélheti le a bankok kockázatos állományát. Ezen a területen az EPSE/ESM és az Európai Központi Bank (EKB) további fontos lépésekre kényszerülnek majd, amelyekre Barroso nem utalt. Figyelemre méltó, hogy a beszédben Barroso már ez év végére ígéri az uniós szintű új pénzügyi szabályozási rendszer kiépítését, amely a 2011. januártól működő pénzügyi felügyeletek európai rendszerével (és annak elemeivel) kiegészülve robosztus eleme lehet a gazdasági kormányzásnak. A Tobin-adónak a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó bevezetése az Egyesült Királyság vehemens ellenállása miatt nem várható (az Egyesült Királyság csak globális bevezetés esetén támogatná, hiszen jogosan tart a tranzakciók más földrészekre településétől), nélkülük viszont az adónak sok értelme nincsen, hiszen a tranzakciók jelentős része (egyes számítások szerint 80%-a) a londoni cityn keresztül zajlik.

 4. A gazdasági növekedés és stabilitás elérésére tett javaslatok. A 2008-as válságra az Amerikai Egyesült Államok erőteljes központi stabilizációs intézkedésekkel és keynesiánus gazdaságélénkítő programmal válaszolt. Európai uniós szinten a stabilizációs mechanizmus kiépítését megfigyelhetjük, de a gazdaságélénkítés – lehetőségek hiányában – nemzetállami hatáskörben maradt. Az adósságválság egyik központi problémája a tartós recesszió, azaz a vártnál alacsonyabb szintű és dinamikájú gazdasági növekedés. Barroso negyedik pontja a gazdasági növekedés segítését célozza meg. A felsorolt területek jó összefoglalói az eddig is létezett programoknak, de radikális megoldást nem tartalmaznak.

 5. Robosztus, egységes gazdasági kormányzás a jövőben. Az ötödik pont egyértelmű politikai kiállás a közös gazdasági kormányzás bevezetésének szükségessége mellett; a magyar elnökség alatt tárgyalt és a közelmúltban véglegesített „hatos csomag”, valamint az „európai szemeszter”, az „euró plusz” elemei mellett az Európai Bizottság csak további gazdasági intézmények kidolgozására tett ígéretet. Figyelemre méltó, hogy Barroso szükségesnek látja az eurózóna országainak egységes külső képviseletét, amely az Uniónak a lisszaboni szerződésben létrehozott jogi személyiségének megvalósulása révén erőteljes fellépést tesz lehetővé a nemzetközi intézményekben, valamint folytathatja a tagállamok súlyának relatív csökkenését az Unió javára. Ugyancsak figyelemre méltó a közös eurokötvények megvalósítására tett ígéret, de a háttérben zajló politikai viták súlyosságát jól érzékelteti, hogy a kivitelezésre létező több konkrét ötlet egyikére sem történt utalás, akárcsak a fiskális transzferunióra.

A válságkezelésben Európa nem jól vizsgázott, továbbra is adós maradt az egységes fellépéssel. A helyzet súlyossága kikényszeríti a gazdasági kormányzás kiépítését. Az elmúlt három évben jelentős eredményeket sikerült elérni az intézményesülés kiépítésében, de az uniós (eurózóna) szintű tartós egyensúlyteremtő mechanizmusok még mindig hiányoznak. Ebből a szempontból a beszéd az eddigi intézkedések összefoglalójaként értékelhető, és egyben nagy lélegzetvételként a konkrét tervek bejelentése előtt.

Közreadja Gálik Zoltán.

Első közlés MKI Gyorselemzés, 2011/26

Forrás: Az Európai Bizottság honlapja http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/news/speeches-statements/pdf/20111012communication_roadmap_en.pdf

Letölthető publikációk:

Barroso_beszede_2011.10.12.38 KBPDF dokumentum2011.10.19.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius