publikációk a szerzőtől »

Vitathatatlan, hogy a Szovjetunió összeomlását, a bipoláris világrend felbomlását követõen a világ területi és gazdasági felosztása rohamléptekben folytatódik, súlyos romokat hagyva maga után. Elegendõ, ha Jugoszlávia, Irak, Afganisztán, Líbia vagy éppen most Ukrajna lerombolására utalunk. A véres imperialista konkurenciaharc, mint oly sokszor a történelemben, ma is a nagyhatalmi (katonai és politikai) befolyásról, terjeszkedésrõl, a profittermelés, a tõkefelhalmozás fenntartásáról és növelésérõl, az energiaforrások (mindenekelõtt az olaj, gáz, a szén stb.) kitermelésének, szállításának, eladásának ellenõrzésérõl szól.

A Szovjetunió felbomlása olyan méretû politikai földrengést idézett elõ, amely átrendezte a nemzetközi politikai erõviszonyokat, s az egykori szovjet blokk helyén hol életképesebb, hol kevésbé életképes nemzetállamok jöttek létre a különbözõ nagyhatalmi-gazdasági-politikai érdekeknek megfelelõen, a helyi hatalmi elitek legaktívabb részvételével.

Még meg sem száradt a tinta a független ukrán állam létrehozását 1991-ben deklaráló dokumentumon, amikor már tudni lehetett, hogy az egységes és centralizált ukrán állam létrehozásának kísérlete nem lesz hosszú életû. Mindennek ellenére az ukrán nemzetállam kiépítésének kudarcát nem könnyû megérteni. A jelenségnek számos rétege van.

Letölthető publikációk:

Harc-Ukrajnaert

429 KB

PDF dokumentum

2014.08.22.