publikációk a szerzőtől »

Az iszlamista pártok politikai szereplésének értékelésével kapcsolatosan megoszlanak a vélemények az elemzők között. Térnyerésüket a szakirodalom homlokegyenest ellentétesen ítéli meg. A szkeptikusok annak adnak hangot, hogy az iszlamisták a demokráciát eszközként használják fel végső céljuk, az iszlám állam megvalósításához. Bassam Tibi például egyik tanulmányában azt állítja, hogy míg az iszlám és a demokrácia összeegyeztethető, addig az iszlamizmus és a demokrácia biztosan nem. Az optimisták ezzel szemben a demokratikus átmenet kiteljesedését látják az iszlamista pártok politikai részvételében, illetve győzelmében. Továbbá azzal a kritikával illetik a szkeptikusok álláspontját, hogy azok túlértékelik az iszlamisták szerepét az átmenetben, s a választási eredményeket kiragadják a politikai kontextusból. A fenti bevezetés számos kutatási kérdést vet fel. Beszélhetünk-e az 1960-as, ’70-es évekhez hasonló iszlám újjáéledésről? Mivel magyarázható az iszlamista pártok választási sikere? Milyen következményei vannak az iszlamisták választási győzelmének a nyugati világra nézve, illetve a belpolitikában a különféle politikai és társadalmi csoportok (pl. nők, vallási kisebbségek) számára? Jelen tanulmány az arab világban végbemenő politikai folyamatokat – az arab tavasz eseményeit – kívánja tágabb kontextusba helyezni és az iszlamista mozgalmaknak a jelenleg is zajló politikai átmenetben betöltött szerepét elemezni.

(Első közlés: Külügyi Szemle, 2012.1. sz. 103–127.)

Letölthető publikációk:

A_mersekelt_iszlamista_mozgalmak_szerepe

977 KB

PDF dokumentum

2012.06.17.