A tanulmány célja, hogy bemutassa az uniós témákkal kapcsolatos népszavazások kiírásának előnyeit és hátrányait, különös tekintettel Németország és a Brexit esetére. A németeknél gyakorlatilag nincs lehetőség európai kérdésekről szóló népszavazás kiírására. Még ha nincs is többségük az ún. „európai megoldás” támogatóinak, a német adófizetők által finanszírozott költséges kompromisszumok miatt szóba se kerülhet a népszavazás – még a föderalizmus és a Grundgesetz elsőbbsége érdekében sem. Ennek történelmi okai egyrészt a weimari köztársaság tragikus kudarcában rejlenek, másrészt pedig abban a meggyőződésben, hogy a nacionalizmust idejétmúlttá tevő európai integráció a német államrezonnak már a kezdetektől részévé vált. Az angol Brexit viszont nagyrészt a többi tagállamétól eltérő pártpolitikai számításokon alapul.
Az EU a politikáit hagyományosan azok hatékonyságával, nem pedig a polgárok részvételével legitimálta. Eszerint az európai integráció eddig nem bizonyult képesnek arra, hogy egyidejűleg demokratikus és hatékony is legyen. A tartós válság következtében az uniós politikával kapcsolatos megengedő társadalmi konszenzus időszaka véget ért, és az EU-t érintő kérdésekről szóló referendumok népszerűsége nemcsak azokban az országokban növekszik, ahol azt törvény írja elő, de olyanokban is, ahol az csupán lehetőségként adott, vagy jogi következményekkel nem jár.
|