Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az Egyesült Nemzetek nyilatkozata
1942.01.01.

1941. december 7-én Japán a Pearl Harbour elleni támadással háborút kezdett az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ellen. Másnap a két nyugati hatalom hadat üzent Japánnak. Ezt követően december 11-én a háromhatalmi egyezmény tagjai egyezményt kötöttek az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság elleni együttes hadviselésről, egyidejűleg Németország és Olaszország hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ezek voltak az Egyesült Nemzetek nyilatkozata megszületését megelőző legfontosabb események. A nyilatkozat a tengelyhatalmak elleni koalíció létrejöttének okmánya, amelyet a 26 ország képviselőinek részvételével megrendezett washingtoni konferencia résztvevői írták alá. (1945. május 1-ig további 21 nemzet csatlakozott a nyilatkozathoz.) Az aláíró országokat az eredetileg tervezett 'Társult Hatalmak' helyett Roosevelt javaslatára nevezték el Egyesült Nemzeteknek. A háború folyamán az Egyesült Nemzetek és a 'szövetségesek' kifejezés szinonimaként vált használatossá.
A nyilatkozat szövegét Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései c. dokumentumkötete alapján (Budapest, 1966, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 523-524. p.) újra közreadja Horváth Jenő.

Közös nyilatkozat az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kína, Ausztrália, Belgium, Kanada, Costa Rica, Kuba, Csehszlovákia, a Dominikai Köztársaság, El Salvador, Görögország, Guatemala, Haiti, Honduras, India, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, Nicaragua, Norvégia, Panama, Lengyelország, Dél-Afrika, és Jugoszlávia részéről
Az alulírott kormányok magukévá téve a céloknak és elveknek közös programját, amelyet az Amerikai Egyesült Államok elnökének, valamint Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság miniszterelnökének 1941. augusztus 14-én kelt Atlanti charta néven ismert közös nyilatkozata foglal magában,
meg lévén győződve arról, hogy az ellenségeik feletti teljes győzelem elengedhetetlenül szükséges az élet, a szabadság, a függetlenség és a vallásszabadság megvédéséhez, valamint az emberi jogok és a törvényesség fenntartásához mind saját országaikban, mind más országokban, tudatában lévén továbbá annak, hogy jelenleg olyan nyers és durva erők ellen folytatnak közös harcot, amelyek a világ leigázására törnek, a következőket nyilatkoztatják ki:
1. Mindegyik kormány kötelezi magát arra, hogy teljes katonai és gazdasági erejét beveti a három...

A dokumentum folytatódik.
A teljes dokumentum megjelenítéséhez a későbbiekben be kell jelentkeznie.
A dokumentum 1 kreditet ér.
Most kattintson ide a folytatáshoz »

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius