HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
Mivel Hitler Nagy-Britanniával nem jutott a remélt egyetértésre ideiglenes megoldásként Olaszország irányában a Berlin–Róma-tengelyt (1936. november 1.) Japán felé pedig az antikomintern paktum megkötését választotta. A Japánhoz és Olaszországhoz való közeledésnek bizonyos fokig tartalékfunkciót szánt arra az esetre, ha Anglia nem szövetkezik Németországgal. Vagyis egy angolellenes, Japántól Spanyolországig terjedõ kontinentális hatalomkoncentrációt tervezett. Ribbentrop a szovjetellenes és pro-brit politikájával ellentétben – különösen 1938–1939-tõl – hosszú távon inkább a szovjet semlegesség megõrzésének biztosítására törekedett, és angolellenes vonalat képviselt.
Az antikomintern paktumhoz 1937. november 6-án Olaszország is csatlakozott. Így a Berlin–Róma-tengely Berlin–Róma–Tokió háromszöggé bõvült.
Az antikomintern egyezményhez 1939. február 24-én Magyarország és Mandzsukuo, 1939. március 27-én Spanyolország is csatlakozott.
1941. november 25-én az egyezményt további öt évre meghosszabbították. Ebbõl az alkalomból csatlakozott hozzá Bulgária, Dánia, Finnország, Horvátország, Románia, Szlovákia és a Nankingban székelõ japánbarát kínai kormány.
Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerzõdések 1918–1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerzõdései. Második, átdolgozott és bõvített kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, 1983, Budapest. 406–411., ill. Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. II. kötet. A „Harmadik Birodalom”. L’Harmattan Kiadó, 2007. 556–559. Újra közreadja N.I.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR