A 2013. november második felétõl mindinkább elmélyülõ ukrajnai belpolitikai válság folyamatában, 2014. február 21. után, az ország orosz többségû részeiben – különösen a Krímben – megerõsödtek a szecessziós törekvések. Párhuzamosan az ukrán válság egyre inkább nemzetközi dimenziókat is kapott: kialakult a hidegháború utáni korszak egyik legsúlyosabb konfrontációja Oroszország és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió között. 2014. március 16-án az akkor még az Ukrajnához tartozó Krímben a lakosság nagy többsége népszavazással az Ukrajnától való elszakadás és az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött. Március 17-én a Krími Köztársaság függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, 18-án pedig képviselõi szerzõdés írtak alá Moszkvában a félsziget Oroszországhoz történõ csatlakozásáról. A szerzõdést az orosz parlament alsóháza 20-án, a felsõ háza 21-én ratifikálta. Az egyezmény 2014. március 21-én lépett hatályba, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. 2014. március 21-én a Krím és Szevasztopol az Oroszországi Föderáció részeivé váltak.

A szerzõdéssel számos korábbi orosz–ukrán szerzõdés okafogyottá vált, közöttük az orosz hadiflotta krími tartózkodásáról kötött orosz–ukrán megállapodás is.

Az annexió nemzetközi elfogadtatása egyáltalán nem látszik könnyûnek.

Putyin elnöknek a szerzõdés aláírása elõtt elmondott beszédét lásd Putyin elnök beszéde a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról. 2014.03.18. In: Grotius online, http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=NRFDMF

A szerzõdés orosz nyelvû szövegét lásd Oroszország elnökének honlapján. In: http://news.kremlin.ru/acts/20605 ; a szerzõdés preambulumát angol nyelven lásd Uo. In: http://eng.kremlin.ru/acts/6906

A dokumentumot újra közreadja: H.J.

Letölthető publikációk:

Szerzodes-a-krim-oroszorszaghoz-csatlakozásarol- orosz-nyelvu-szoveg

213 KB

PDF dokumentum

2014.03.21.