Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

MOLNÁR TAMÁS

Mit kezd a magyar jog az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező erejű határozataival? (az utóbbiak beépülése és helye a belső jogrendben)

Összefoglalásként ismételten megállapítható, hogy a magyar tételes jogi szabályozás több mint 20 évvel a rendszerváltozás után sem tartalmaz iránymutatást – a külügyminiszter feladat- és hatásköreit rögzítő kormányrendelet részmegoldását leszámítva – a jogalkotó, illetve a jogalkalmazó szervek számára arra nézve, hogy mi a teendő a nemzetközi kormányközi szervezetek Magyarországot is kötelező „származatott jogalkotásával”, azaz nemzetközi jogi kötelezettséget fakasztó határozataival (köztük a BT határozatokkal). Továbbá arra sem, hogy amennyiben – meglehetősen esetlegesen – a belső jog részévé váltak, milyen helyet foglalnak el a normahierarchiában. Bizakodásra adhat okot a közelmúltban kezdődött alkotmányozási folyamat, amely minden bizonnyal megnyitja a nemzetközi jog és a magyar jog kapcsolatának csipkerózsika-álmot alvó fejezetét. Ha pedig így történik, a feladat nem odázható tovább: a nemzetközi szervezetek kötelező erejű határozatainak – élükön a jelentőségüket tekintve kiemelkedő ENSZ biztonsági tanácsi határozatokkal –, illetve azok belső jogi érvényesülésük mikéntjének feltétlenül szükséges helyet biztosítani a pozitív jogban (az új Alkotmányban). A XXI. század második évtizedébe lépve ez sürgetőbb, mint valaha. Gesztusként sem lenne utolsó a 2012-2013-as időszakra nem állandó BT-tagságra aspiráló Magyar Köztársaságnak, amely kifelé is mutathatná: a világszervezet legfőbb politikai testülete által elfogadott kényszerrendszabályok hazai érvényesülése előtt nem áll semmiféle belső jogi akadály, sőt, külön eljárásrend segíti elő azok mind hatékonyabb végrehajtását.

Letölthető publikációk:

Mit kezd a magyar jog298 KBPDF dokumentum2011.01.23.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius