Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

SZABÓ ERIKA MÁRTA

Belgium – egy föderalista állam tanulságai

„Belgium? Valami, ami nem is létezik!”, „A kulturális vita szétszakadáshoz vezethet”, „Összeomlottak a belga koalíciós tárgyalások”. Az elmúlt közel egy évben ilyen és ehhez hasonló híreket olvashattunk a világ nagy hírportáljain Belgiumról, melyek hatására még a legoptimistább megfigyelők is elbizonytalanodhattak a kis állam jövője kapcsán. A 2007. júniusi szövetségi kormányzati választások után a király által kormányalakítással megbízott formateur, Yves Leterme többször sikertelenül próbálkozott a flamand és a vallon pártokat koalícióalkotásra bírni. Nem elhanyagolható, hogy a bonyolult belga szövetségi állami rendszerben ez nem oly egyszerű feladat. Újra felszínre törtek a már történelminek számító ellentétek vallonok és flamandok között; a választásokon győztes flamand pártok nagyobb regionális autonómiát követeltek, mely azonban komolyan veszélyeztette a kialakult belga állami kereteket és sértette a gazdaságilag jóval elmaradottabb vallon területen élőket. A vallon pártok hevesen ellenálltak, mely így a közös belga történelem eddigi leghosszabb és talán leghangosabb belpolitikai kríziséhez vezetett. A szakértők közül egyre többen gondolják úgy, hogy a belga föderalizmus a szétesés és a szeparatizmus felé tart. A március 20-án megalakult új kormány kilátásai nem túl biztatóak; mind a lakosság, mind a flamand pártok megosztottak a kérdésben. Képes-e Belgium tovább folytatni bonyolult állami berendezkedését és megtartani azt az egységet, mely talán soha nem is létezett a teljesen elkülönülő kulturális közösségek között? Dolgozatomban azt mutatom be, hogy az eredeti állami kereteket kezdeményező és kialakító flamand mozgalom napjainkra annyira radikalizálódni látszik, hogy  a jövőben   Belgium szétszakadása is felszínre kerülhet. A belga szövetségi keretek lehetséges felbomlása pedig a napjainkban egyfajta föderalizálódás felé haladó Európai Unió számára is érdekes tapasztalat lehet.

Letölthető publikációk:

Belgium - egy föderalista állam tanulságai418 KBPDF dokumentum2008.05.14.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius