Törökország és az Amerikai Egyesült Államok között fennálló kapcsolat az elmúlt bõ egy évszázad alatt számos szakaszon ment keresztül: a kezdeti izolacionizmust a II. világháború után felváltotta a közeledés, aminek fõ mozgatórugója az 1947-es Truman-doktrína és a feltartóztatás volt, és melynek csúcsaként Törökország felvételt nyert a NATO-ba és a hidegháború alatt szervesen kapcsolódott a nyugati tömbhöz. A kétoldalú kapcsolatokban már ebben az idõszakban is megfigyelhetõek voltak törések (pl. Johnson-levél), azonban a kétpólusú világrend felbomlásáig ezek a törések nem vezettek éles konfliktusokhoz.
A török-amerikai kapcsolatok történeti áttekintése során három jól elkülöníthetõ szakasz határozható meg, jelen tanulmány a szakaszhatárok meghatározására és az események áttekintésére törekszik.
|