HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
ANDREIDES GÁBOR
Richard Hill angol író Mi, európaiak című könyvében, – amely képet ad Európa népeiről megrajzolván azok jellemrajzát, karakterét – találóan így ír az olaszokról: „…az olasz a legmegfejthetetlenebb európai nép, pedig ők látszanak a legkevésbé bonyolultaknak. Talán éppen ezért. Sokáig próbálkozunk, hogy kiismerjük őket, holott nincs rajtuk semmi kiismernivaló. Elégedettek azzal, amilyenek, nem szándékoznak háborúba menni, és szeretik a jó életet: a kenyeret, a szerelmet és a fantáziát. De…”
Sokan és sokféleképpen vélekednek Olaszország polgárainak identitásáról. Azok, akik úgy gondolják, hogy olasz nemzet, mint olyan tulajdonképpen nem létezik, hajlamosak az olaszok – kétségtelenül meglévő – individualizmusára hivatkozni, azokra a kulturális, nyelvi, társadalmi különbségekre, amelyek inkább megosztják, mint összekötik az Appenin-félsziget lakóit. Mások pontosan a meglévő sokszínűségben látják az egységet mondván, hogy Itália ereje éppen a sokszínűségben rejlik.
Mégis, milyenek valójában az olaszok? Hill fentiekben már említett munkájában jó érzékkel fogalmaz: „…mindenféle olasz van: a Pó-síkságon élő olaszok, akik akkor is a német fajtából származnak, ha erre még gondolni sem szeretnek; a déli olaszok, akik – már amennyire tudjuk – részben görögök, részben arabok; és a köztük lévő olaszok, akik esetleg tényleg olaszok.”
Ám a tréfát félretéve, az előbbi megállapítás akár igaz is lehet: Itália, földrajzi fekvésének, a Mediterráneumban elfoglalt központi pozíciójának köszönhetően a kulturális és nyelvi hatások keveredésének tipikus példáját mutatta történelme során. Görögök, rómaiak, bizánciak, arabok, normannok, spanyolok, franciák, németek mind-mind alakították, szélesítették az ország kulturális képét. Igaz lenne, és ha igen mennyiben Flora Lewis (1918–2002) amerikai újságírónő megállapítása miszerint „Olaszország gyengén szervezett állam és erősen klánszerű társadalom, amelyben az emberek nem könnyen azonosulnak saját nemzeti érdekeikkel”. Esetleg Olaszország nem más, mint a Savoyák akaratából, a nagyhatalmak beleegyezésével erőszakosan egyesített régiók összessége? Milyen kapcsolat van az olasz identitás, annak kialakulása és fejlődése, valamint Itália külpolitikája között? Kimutatható-e kölcsönhatás a nemzeti azonosságtudat kialakulása és fejlődése és az aktuális olasz külpolitikai koncepció között?
Reméljük, hogy a jelen tanulmány ezekre, az első hallásra egyszerűnek tűnő, valójában azonban igen összetett és bonyolult kérdésekre választ ad majd, és szándékaink szerint közelebb kerülünk ennek a nehezen megfejthető európai népnek a megismeréséhez.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR