Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

ANDREIDES GÁBOR

Nemzeti identitás és a külpolitika az újkori Olaszországban

Richard Hill angol író Mi, európaiak című könyvében, – amely képet ad Európa népeiről megrajzolván azok jellemrajzát, karakterét – találóan így ír az olaszokról: „…az olasz a legmegfejthetetlenebb európai nép, pedig ők látszanak a legkevésbé bonyolultaknak. Talán éppen ezért. Sokáig próbálkozunk, hogy kiismerjük őket, holott nincs rajtuk semmi kiismernivaló. Elégedettek azzal, amilyenek, nem szándékoznak háborúba menni, és szeretik a jó életet: a kenyeret, a szerelmet és a fantáziát. De…”

Sokan és sokféleképpen vélekednek Olaszország polgárainak identitásáról. Azok, akik úgy gondolják, hogy olasz nemzet, mint olyan tulajdonképpen nem létezik, hajlamosak az olaszok – kétségtelenül meglévő – individualizmusára hivatkozni, azokra a kulturális, nyelvi, társadalmi különbségekre, amelyek inkább megosztják, mint összekötik az Appenin-félsziget lakóit. Mások pontosan a meglévő sokszínűségben látják az egységet mondván, hogy Itália ereje éppen a sokszínűségben rejlik.

Mégis, milyenek valójában az olaszok? Hill fentiekben már említett munkájában jó érzékkel fogalmaz: „…mindenféle olasz van: a Pó-síkságon élő olaszok, akik akkor is a német fajtából származnak, ha erre még gondolni sem szeretnek; a déli olaszok, akik – már amennyire tudjuk – részben görögök, részben arabok; és a köztük lévő olaszok, akik esetleg tényleg olaszok.”

Ám a tréfát félretéve, az előbbi megállapítás akár igaz is lehet: Itália, földrajzi fekvésének, a Mediterráneumban elfoglalt központi pozíciójának köszönhetően a kulturális és nyelvi hatások keveredésének tipikus példáját mutatta történelme során. Görögök, rómaiak, bizánciak, arabok, normannok, spanyolok, franciák, németek mind-mind alakították, szélesítették az ország kulturális képét. Igaz lenne, és ha igen mennyiben Flora Lewis (1918–2002) amerikai újságírónő megállapítása miszerint „Olaszország gyengén szervezett állam és erősen klánszerű társadalom, amelyben az emberek nem könnyen azonosulnak saját nemzeti érdekeikkel”. Esetleg Olaszország nem más, mint a Savoyák akaratából, a nagyhatalmak beleegyezésével erőszakosan egyesített régiók összessége? Milyen kapcsolat van az olasz identitás, annak kialakulása és fejlődése, valamint Itália külpolitikája között? Kimutatható-e kölcsönhatás a nemzeti azonosságtudat kialakulása és fejlődése és az aktuális olasz külpolitikai koncepció között?

Reméljük, hogy a jelen tanulmány ezekre, az első hallásra egyszerűnek tűnő, valójában azonban igen összetett és bonyolult kérdésekre választ ad majd, és szándékaink szerint közelebb kerülünk ennek a nehezen megfejthető európai népnek a megismeréséhez.

 

Letölthető publikációk:

Andreidesz Gábor_Nemzeti identitás és külpolitika171 KBPDF dokumentum2008.10.07.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius