Líbiában – Tunéziától és Egyiptomtól eltérően – a Kadhafi-rendszer elleni kirobbant tiltakozó mozgalmat kezdettől fogva (2011. február 15–16.) véres összecsapások jellemezték, ugyanis a kormányzat fegyveres erőszakot alkalmazott a tüntetőkkel szemben. Hamarosan a tömegmegmozdulások a keleti országrészben fegyveres felkeléssé alakultak át. A Biztonsági Tanács (BT) először az erőszak beszüntetésére szólította fel Tripolit, majd az 1970. sz. határozatával (február 27.) a Kadhafi és köre elleni embargóra és szankciókra felszólította fel a tagállamokat. A foganatosított lépések nem hoztak változást. Ezek után – miközben a Kadhafihoz hű erők egyre szűkebb területre szorították a felkelőket – mindinkább erősödött a nemzetközi beavatkozás sürgetése, elsősorban Kadhafi légierejének megállítása céljából, a Líbiai fölötti légtérzárlat létesítése segítségével. Erre adott felhatalmazást a BT 1973. sz. határozata (március 17.), sőt a határozat azt is ki mondta, hogy a civil lakosság védelme érdekében a BT hozzájárul „minden szükséges intézkedés” megtételéhez is, kivéve Líbia területe ellen a szárazföldön indítandó katonai akciókat. A határozat fordulópontot jelent a nemzetközi közösségnek a líbiai eseményekhez való viszonyában, egyebek mellet immár lehetővé tette a Tripoli elleni korlátozott nemzetközi katonai beavatkozást, amely időközben már készülődött és szerveződött.

Március 18-án Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára bejelentette, hogy a NATO véglegesíti a „megfelelő fellépés" tervezését a BT határozatának érvényesítése érdekében, aznap a szövetség tagállamainak képviselői nagyköveti szinten rendkívüli megbeszélést folytattak Brüsszelben, de nem jutottak közös elhatározásra a katonai akciónak az atlanti szövetség égisze alatti megindításáról, valószínűleg főként Németország és Törökország ellenzése miatt. Ugyanaznap Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén kijelentette: a BT-határozattal teljesültek azok a feltételek, amelyeket az EU tagországainak állam- és kormányfői előző héten állapítottak meg egy esetleges katonai beavatkozás kritériumaiként. Bejelentette azt is, hogy március 19-én az EU rendkívüli csúcstalálkozót rendez az EU, az Afrikai Unió és az Arab Liga és az ENSZ-főtitkár részvételével.

Március 18-án megszólalt az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama is. Moammer Kadhafi líbiai vezető erőinek haladéktalanul abba kell hagyniuk Bengázi támadását és ki kell vonulniuk másik három városból – jelentette ki. Követelte, hogy a Kadhafi-rezsim állítsa helyre a támadott települések víz- és áramellátását s tegye lehetővé a humanitárius segély eljuttatását a lakossághoz. „Ezek a feltételekről nincs alku" – jelentette ki, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben a líbiai vezetés nem teljesíti a követeléseket, Washington és szövetségesei érvényt szereznek a BT katonai erő alkalmazására is feljogosító határozatának. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem küld majd szárazföldi csapatokat Líbiába és fellépése egyetlen, konkrétan meghatározott célt, a polgári lakosság védelmét fogja szolgálni. Az elnök bejelentette, hogy Washington segíteni fogja szövetségeseit a Líbia feletti légtérzár megvalósításában, amelyben a vezető szerepet Nagy-Britannia, Franciaország és – az elnök beszédében meg nem nevezett – arab országok fogják játszani. Bejelentette, hogy Hillary Clinton külügyminiszter Párizsba utazik, hogy Amerika európai szövetségeseivel megvitassa a Líbiával szembeni fellépés lehetőségeit.

Március 19-én délután Párizsban összeült az Ashton főképviselő által előző nap bejelentett csúcskonferencia, amelynek előkészítésében főszerepet játszott a házigazda Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy. A konferencia részvevői voltak Catherine Ashton és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy, továbbá az EU-ból Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország, Olaszország, Portugália, Spanyolország képviselője, továbbá Európából még Norvégia képviselője, Észak-Amerikából az Egyesült Államok és Kanada képviselői, a Közel-Keletről az Arab Liga képviselője, továbbá az Egyesült Arab Emirátusok, Jordánia, Katar és Marokkó képviselői, valamint az ENSZ részéről Ban Ki-Moon főtitkár. Sarkozy elnök kevéssel 16 óra előtt bejelentette a katonai akció kezdetét „a líbiai emberek védelme érdekében. Az arabok jövője rájuk tartozik, azonban a demokrácia érdekében szükségük van a segítségünkre – hangsúlyozta. A líbiaiak csak meg akarják választani saját jövőjüket. Mi ebben akarunk segíteni, az ő szabadságért való harcuk rájuk tartozik – áll a rövid bejelentésben. A csúcstalálkozóról kiadott közlemény nyilvánosságra hozatalával egy időben Franciaország vadászgépei már Bengázi felé repültek, az első légicsapás 17.45 perckor érte Kadhafi erőit.

A csúcstalálkozó közleményét újra közreadja HJ.

Forrás a Francia Köztársaság elnökének honlapja:http://www.elysee.fr/president/les-actualites/communiques-de-presse/2011/sommet-de-paris-pour-le-soutien-au-peuple-libyen.10951.html

Letölthető publikációk:

	Sommet de Paris pour le soutien au peuple libyen	329 KB	PDF dokumentum	2011.03.23.
	PARIS SUMMIT FOR THE SUPPORT TO THE LIBYAN PEOPLE	13 KB	PDF dokumentum	2011.03.23.