Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 KÖZLEMÉNY

DOMONKOS ENDRE

A lisszaboni szerződés melletti érvek és ellenérvek

Az Európai Unió huszonhét tagországának állam- és kormányfői 2007. december 13-án írták alá az EU intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálásáról szóló lisszaboni szerződést. A tagállamok által kialkudott kompromisszumokon alapuló szöveg közel hat év folyamatos belső reformkísérleteinek végére tett pontot. A folyamat 2002 februárjában kezdődött, amikor az Európai Konvent – Valéry Giscard d'Estaing volt francia elnök vezetésével – hozzálátott az EU alkotmányának megszövegezéséhez. A francia és a holland szavazók azonban 2005-ben nemet mondtak a tervezetre. Vétójuk intézményi válságot és belső meghasonulást eredményezett az Európai Unióban.

A lisszaboni szerződést hatályba lépéséhez valamennyi uniós államnak ratifikálnia kellett. Miután a Cseh Köztársaság elnöke, Václav Klaus 2009. november 3-án aláírta a cseh ratifikációról szóló okmányt, gyakorlatilag minden akadály elhárult a szerződés életbe lépése elől, amely így december 1-jén jogerőre emelkedhetett.

A ratifikáció folyamata a tagországok határozott nemzeti érdekérvényesítése miatt korántsem volt zökkenőmentes. Számos tagállam (Cseh Köztársaság, Írország, Nagy-Britannia) a nemzeti szuverenitás korlátozásával, a föderális Európa megteremtésének szándékával, valamint egy európai „szuperállam" létrehozásának tervével azonosította a lisszaboni szerződést.

Elemzésem célja a szerződéssel kapcsolatosan megfogalmazott érvek és ellenérvek ismertetése. Vizsgálódásom középpontjában az egyes tagországok (Dánia, Cseh Köztársaság, Írország és Nagy-Britannia) specifikus érdekeinek bemutatása áll. Fontos szempontnak tartom a szerződéssel és az EU jelenlegi működésével kapcsolatos bírálataik rövid áttekintését. Ugyanakkor a lisszaboni szerződés rendelkezései által bevezetett intézményi és szervezeti változások részletes elemzésével nem kívánok foglalkozni.

Letölthető publikációk:

Domonkos_Endre_Gyorselemzes524 KBPDF dokumentum2012.05.09.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius