publikációk a szerzőtől »

Abstract about the possibility of the cooperation among the Danube states in the world economic crisis 1929–1933 In my essay I tried to analyze the possibility of economic cooperation among the Central- and Eastern European countries during the world economic crisis 1929-1933. Special attention was given on the standpoints of different European supra powers such as France, Great-Britain, Italy and Germany in order to explain the reasons for the possible cooperation among the states in Central- and Eastern Europe. Because of the Peace of Versailles the traditional economic, commercial and cultural links of the region were ceased. Most of countries followed protectionist and autarchical economic policy, which hindered them to sale their agricultural products in the world market. These facts underlined the necessity of building up an economic cooperation among the states of Danube. There were several concepts and initiatives, elaborated by the French, German, English diplomacy to create a real economic unit among the countries in Central- and Eastern Europe, but the lack of compromise of the political elite, the unresolved question of Germany's indemnity and the conflict between the main European powers (France, Germany and Italy) were obstacles in the realization of the regional economic cooperation.

A világgazdasági válság idején ismét elõtérbe került a Közép- és Délkelet-Európában elhelyezkedõ államok közötti szorosabb gazdasági és politikai egység megteremtése. Ennek oka, hogy az 1919-es Párizs környéki békék felszámolták a térség régi gazdasági és kulturális kötõdését. Az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdéseket követõen az egykori Osztrák–Magyar Monarchia helyén kialakult új államok etnikailag rendkívül heterogén összetételûek voltak, s nem feleltek meg a klasszikus értelemben vett „nemzetállami” követelményeknek. A régió országai gazdaságilag a protekcionizmus útjára léptek. 1918 után valamennyi közép- és kelet-európai országban védõvámrendszereket vezettek be, s a világgazdaságtól való elzárkózás, továbbá a belsõ önellátásra törekvõ (autark) gazdaságpolitika megakadályozta a dunai térség országai által elõállított termékek világpiacon való értékesítését.

A témakör részletes elemzése során kiemelten fontosnak tartom a térségben érdekelt nagyhatalmak (Németország, Franciaország és Olaszország) álláspontjának a bemutatását. Úgy gondolom, hogy a két világháború közötti nemzetközi politikai viszonyok jobb megértése szempontjából alapvetõ jelentõséggel bír a közép- és kelet-európai államok közötti kooperáció megteremtését szolgáló nagyhatalmi elképzelések ismertetése. Dolgozatomban ezért a hagyományos történettudományi módszertan mellett multidiszciplináris (gazdaságtörténeti és politológiai) megközelítést kívánok alkalmazni. Ugyanakkor terjedelmi korlátok miatt nem szeretnék részletesen foglalkozni a Párizs környéki békék nemzetközi rendszerre gyakorolt hatásaival, s az egyes kelet-közép-európai országok belpolitikai viszonyaival.

Letölthető publikációk:

A-Duna-menti-allamok-osszefogasara-iranyulo-kiserletek

704 KB

PDF dokumentum

2015.04.01.