Nemzetépítés vs. államépítés a konfliktusok utáni rendezés esélyeit, lehetőségeit elemző, a nemzetközi politika elmélet keretébe tartozó tanulmányok többsége nem határozza meg, hogy milyen fogalmi keretekkel dolgozik, így nem határozza meg azt sem, hogy mit ért nemzet-, vagy adott esetben államépítésen. A szakterület kutatóinak nagy része az amerikai terminológiát használja, ezért a szerzők többsége nemzetépítésnek nevezi valamely állam újjáépítésének a folyamatát. A fogalom ilyen értelmű használata mögött azonban ténylegesen nem a nemzetépítés szándéka, vagy az arra irányuló törekvések vizsgálata áll. Az államépítés és a nemzetépítés kifejezések egymást csak részben átfedő, ugyanakkor azonban nagy mértékben különböző folyamatokra utalnak. Ez a részleges átfedés érthetőbbé teszi azt a fogalmi zűrzavart, amely a két fogalom használatánál jelentkezik a szakirodalomban. Az állam, szemben a nemzettel, territoriális entitás, amely javakat és szolgáltatásokat biztosít, illetve az általa nyújtott intézményi keretek között a területén történő eseményeket, folyamatokat befolyásolja. A nemzet elképzelt, konstruált közösség, amelynek identitása közös történelmi területhez, közös kultúrához, közös nemzeti gazdasághoz és jogrendszerhez kötődik. Az államépítésnek az intézményi adottságokra, vagy tulajdonságokra kell koncentrálnia, és nem a társadalmon belül meglévő pszihológiai kapcsok erősítésére. Az államépítés a nemzetépítéssel ellentétben materiális folyamat, és azt nem a társadalom kognitív jellemzőin keresztül lehet vizsgálni. A definíció hiányának, illetve összevisszaságának egyik lehetséges okát a nemzetállamok nemzetközi rendszerének vesztfáliai logikájában kell keresni. Mivel a modern államok nemzetállamként jöttek létre, az etimológiai logika alapján a nemzet építése egyben államépítést is jelent. A nemzetépítés fogalma szűk értelemben kizárólag a különböző etnikai, vallási és kulturális csoportok valamilyen közös kapocs mentén történő egyesítését jelenti. A nemzetépítés folyamata nagyon szorosan kapcsolódik a demokratizálódáshoz, az intézményépítéshez és a fenntartható gazdasági növekedés kereteinek megteremtéséhez, azaz az államépítéshez. De az államépítéssel ellentétben a nemzetépítés inkább a társadalmi szemléletmód homogenitására és a közös értékekre épít, míg az államépítés az intézményesített politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok rekonfigurálását jelenti. A két folyamat átfedi egymást: a nemzetépítés a nemzeti kapocs felépítését és strukturálását jelenti, az állam kínálta földrajzi és intézményi keretek között. A nemzet megerősödése egyben az állam stabilitását és élettartamát is növeli. Az állam újjáépítésének feladatára utalva szerencsésebb az államépítés kifejezést használni, mert az inkább utal arra a komplex folyamatra, amely magában foglalja a nemzetépítést is. A két fogalom összekapcsolása ilyen céllal nem félrevezető, mivel a két folyamat, ugyan nem azonos, egymással azonban szorosan összefügg. Az államépítés lépései: a biztonság megteremtése és fenntartása, a társadalom egységbe kovácsolása, az intézményépítés, a demokráciaépítés és a gazdasági fejlődés fenntartható kereteinek kialakítása. Dobbins, James - McGinn, John G.: America's Role in Nation Building from Germany to Iraq. Washington, 2004, Rand Publication.; Etzoni, Amitai: A Self-Restrained Approach to Nation-Building by Foreign Powers. In International Affairs, 2004. 1. 1-17. p.; Fukuyama, Francis: State-Building. Governance and World Order in the 21st Century. New York, 2004, Cornell University Press.; Townley, Stephen: Perspectives on Nation-Building. In The Yale Journal of International Law, 2005. 347. 357-365.p. |
