publikációk a szerzőtől »

A hidegháború végével érzékelhetővé vált két párhuzamosan zajló, egymással szorosan összefüggő folyamat: a modern nemzetállamra épülő vesztfáliai rendszer átalakulása, és a hidegháborús szembenálláson alapuló nemzetközi biztonsági architektúra elavulása. A két folyamat egymást erősíti, mert a nemzetközi rendszer változása olyan új típusú biztonsági kihívásokkal állította szembe a fennálló biztonsági felépítményt, amelyekre addig nem volt precedens. Míg a hidegháború során az ellenség, a statikus nemzetállam, könnyen azonosítható volt, addig a jelenlegi világunk és a rendszer működése olyan problémákat vetnek fel, amelyeket nem lehet megoldani a vesztfáliai logikára épülő keretek között. A nemzetközi rendszer szereplői számának a növekedése miatt, az „új világrend” komplexebb és bizonytalanabb. Az államokon kívül a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok és a nem kormányzati szervezetek is vitathatatlanul a rendszer teljes jogú szereplőivé váltak. A globalizáció felgyorsította az etatista típusú, a nemzetállam primátusára épülő nemzetközi politikaelmélet erodálódását. A folyamat a szuverenitásra, territorialitásra és legalitásra épülő vesztfáliai rendszer mindhárom tartópillérét megrengette. A globalizáció folyamata értelmet adott a „távszomszédság” fogalmának, mivel a fizikai távolságnak lényegesen csökkent a jelentősége. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok rendszere a kölcsönös függőséggel, az egymásba kapcsolódó érdekhálózatokkal és a kölcsönös egymásrautaltsággal jellemezhető a legmegfelelőbben.

Letölthető publikációk:

Rada Péter Átalakuló biztonsági kihívások

146 KB

PDF dokumentum

2007.12.07.