publikációk a szerzőtől »

Az Európai Unió országait sújtó szuverén adósságválság súlyosbodásával egyre gyakrabban merül fel a kérdés: elhagyhatja-e egy tagállam az eurózónát, feladhatja-e a közös fizetőeszközt, vagy kizárhatják-e a többiek az Európai Gazdasági és Monetáris Unióból (GMU).

A válasz egyértelmű: jelenleg nagyon komoly gazdasági, jogi, politikai és techni­kai akadályai vannak az eurózóna elhagyásának, a kilépéstől/kizárástól remélt előnyök pedig alulmúlják a bennmaradás hátrányait. Az eurózóna felbomlásának sokféle forga­tókönyve létezhet: az elmúlt másfél évben egyre több vezető közgazdász Görögország nyilvánvaló államcsődjének következményeként határozottan a GMU-tagság felfüggesz­tése mellett foglalt állást, más elemzések a déli periféria egyes országainak kollektív kilépését vetik fel, sőt Németország kilépésének lehetősége is felmerült. Nyilvánvaló, hogy az adósságválsággal küszködő tagállamokat nem lehet egy kalap alá venni, GMU-n be­lüli súlyuk jelentősen eltér egymástól: Görögország kiválása nem mérhető össze például Spanyolország vagy Olaszország kilépésével, hiszen utóbbi a GMU gyors összeomlásá­hoz is vezethet. A tanulmány egy, a perifériához tartozó kisebb tagállam esetében elemzi a kilépés és a kizárás lehetőségeit.

(Első közlés: MKI-tanulmányok, T-2011/42)

Letölthető publikációk:

Az_eurozona_elhagyasanak_akadalyai

414 KB

PDF dokumentum

2011.12.30.