publikációk a szerzőtől »

Nem sokkal a szeptember 11-i terrortámadások után néhány neves nyugat-európai nemzetközi jogász papírra vagy honlapra vetette elsõ véleményét a helyzet megítélésével kapcsolatban. Arra igyekeztek inteni az amerikaiakat, hogy óvatosan járjanak el és nehogy véletlenül egy államközi konfliktus nyitányának tekintsék mindazt, ami szeptember 11-én történt.

„Nem, ez nem háború” – írta például október elsõ napjaiban a világhálón megjelent cikkében Alain Pellet, az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának francia tagja. Politikailag ugyan ki lehet jelenteni – folytatta –, hogy „Amerika háborúban áll”, nemzetközi jogi értelemben azonban szó sincs államok közötti összecsapásról, következésképpen senki sem követett el agressziót az Egyesült Államok ellen. Pellet szerint ugyanis a végrehajtók magánszemélyek voltak, akik nem képviseltek semmiféle államot. Legfeljebb emberiesség elleni bûntettekrõl eshet szó, amelyekért az elkövetõk közönséges büntetõjogi felelõsséggel tartoznak. Azzal egyetértett a francia professzor, hogy a Biztonsági Tanács több határozatában a „nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztetõ” cselekményeknek nevezte a terrorista akciókat, azzal azonban nem, hogy a terrortámadás másnapján hozott 1368. számú határozatában „az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogára” is utalt. Erre ugyanis szerinte ebben a viszonylatban nem lehet hivatkozni. „Terrorra nem lehet terrorral válaszolni”, jegyezte meg, és kifejtette, hogy Kabul vagy Kandahar bombázása „emberek ezreinek életét fogja követelni, akik már eddig is a Talibán áldozatai voltak”. Azt sem tartotta helyesnek, hogy a készülõ katonai ellenlépések során minden bizonyíték nélkül meg fogják gyilkolni azokat, akik amerikai feltételezések szerint közremûködtek a terrortámadás elõkészítésében. Az ilyen akciók azonban csak mártírokat teremtenek és elindítják a gyûlölet diktálta cselekedetek ördögi körét – állapította meg.

Ugyanezen a weboldalon közzétett írásában hasonló következtetésre jutott Antonio Cassese, a hágai törvényszék elsõ elnöke, mostani bírája is. Tévedés háborúnak nevezni azt, ami most kezdõdött – írta –, hiszen Amerikát egy nem állami szervezet részérõl érte támadás, kettõjük között pedig a szó nemzetközi jogi értelmében nem keletkezhet háború. A terroristák szerinte is emberiesség elleni bûncselekményt követtek el, amelyért nemzeti bíróságok elõtt vonhatók felelõsségre. Sajnálatos, tette hozzá, amikor a felállítandó Nemzetközi Büntetõ Törvényszék statútumának szövegét 1998-ban elfogadták a terrorizmust számos résztvevõ – köztük az Egyesült Államok – ellenzése miatt nem nyilvánították nemzetközi bûntettnek.

Ami az önvédelemre való jogot illeti, Pierre-Marie Dupuy francia professzor osztotta kollégái álláspontját és hozzátette: ha az önvédelem BT-határozatban is rögzített jogát korlátlan értelemben fogjuk fel, akkor valójában kitöltetlen csekket adunk Washingtonnak – tegye azt, amit és amikor jónak lát. Dupuy szívesebben látta volna, ha az Egyesült Államok az ENSZ keretei között, a Biztonsági Tanács felügyelete mellett hajtotta volna végre önvédelmi válaszlépéseit. Hasonló véleményt fogalmazott meg a hazai nemzetközi jogászok közül Nagy Boldizsár is az egyik hetilapban megjelent cikkében.

Letölthető publikációk:

A-szeptember-11-i-terrortamadas

450 KB

PDF dokumentum

2013.05.31.