1915. május 23-án Olaszország bécsi nagykövete átadta az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterének Olaszország hadüzenetét. A hadüzenet kapcsán Ferenc József osztrák császár és magyar király kiáltványt intézett Népeimhez! címmel a Monarchia népeihez. A kiáltványban az uralkodó a hadüzenet érkezésének bejelentésén túl megfogalmazza a manifesztum megjelenése után Olaszország megítélését illetõen azt olaszellenes propagandában, de még történetírásban is a közhellyé változó és még ma is élõ azon vádakat és minõsítéseket, amelyek szerint Olaszország a hármasszövetség felmondásával és a hadüzenettel „hitszegést” követetett el, cserben hagyta szövetségesét, átment az ellenség táborába, sóvár, kapzsi, alattomos. Az uralkodó a kiáltvány konklúziójában kifejezésre juttatja azt magabiztos a reményét, hogy „a monarchia határait délfelé is sikerrel fogjuk megvédeni”, és a Mindenható a megáldja meg zászlóinkat és oltalmába veszi „igazságos ügyünket”.

A kiáltványt a magyar hivatalos lap, a Budapesti Közlöny külön kiadásban 1915. május 23-án tette közzé. (H.J.)

Népeimhez!

Olaszország királya háborút izent.

Az olasz királyság olyan hitszegést követett el a két szövetségesével szemben, aminõre nincs példa a történelemben.

Több mint 30 évig tartó szövetséges viszony után, amelyben növelhette területét és nem sejtett virágzásra emelkedhetett, cserbenhagyott Olaszország a veszedelem percében s kibontott lobogóval ment át az ellenség táborába.

Mi nem fenyegettük Olaszországot, nem ejtettünk csorbát tekintélyén, nem érintettük becsületét és érdekeit; híven teljesítettük mindig szerzõdési kötelezettségeinket és védelmünkben részesítettük, amidõn hadra kelt.

Még többet tettünk: amidõn Olaszország sóvár pillantásait a mi határaink felé vetette, a szerzõdéses viszony és a béke fönntartásának céljából nagy és fájdalmas áldozatokra határoztuk el magunkat, olyan áldozatokra, a melyek mélyen érintették atyai szívünket.

Olaszország azt hitte, hogy kizsákmányolhatja a pillanatot; kapzsisága nem volt kielégíthetõ.

Be kell tehát a végzetnek teljesednie.

Tíz hónapi óriás küzdelemben és fennkölt szövetségesem hadaival való hûséges fegyverbarátságban gyõzelmesen állották meg seregeim helyüket az északi hatalmas ellenséggel szemben.

A délrõl alattomban támadó új ellenség nem új ellenfelünk.

Novara, Mortana, Kustozza és Lissa nagy emlékezte – ifjúkoromban megannyi büszkesége – valamint Radetzkynek, Albrecht királyi hercegnek és Tegethoffnak szárazföldi és tengeri haderõmben élõ szelleme arról biztosít, hogy a monarchia határait délfelé is sikerrel fogjuk megvédeni.

Üdvözlöm harcban kipróbált, diadaltól övezett csapataimat, bízom bennük és vezéreikben és bízom népemben, a kik példátlan áldozatkészségükért fogadják atyai köszönetemet.

A Mindenható áldja meg zászlóinkat és vegye oltalmába igazságos ügyünket.

Kelt Bécsben, 1915. május hónap 23-án.

Ferenc József