Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

NAGY LILLA

A nyilvános diplomácia – értelmezések

A „public diplomacy" kifejezés az angolszász irodalomban elterjedt szóösszetétel, mely alatt azt az egyre nagyobb teret nyerő gyakorlatot értjük, mely során az államok törekszenek a külföldi közvélemény tájékoztatására, befolyásolására és megnyerésére saját külpolitikai céljaik érdekében. Az angolszász irodalomban szereplő „public diplomacy" magyar megfelelője „közdiplomácia” vagy „nyilvános diplomácia”. Az utóbbi kifejezés ismertebb Magyarországon – többek között a NATO is ezt használja – ezért jelen értekezésben a „public diplomacy” megfelelőjeként a „nyilvános diplomácia” kifejezést használom.

„A nyilvános diplomácia... a külpolitikák kialakítása és megvalósítása érdekében a közvélemény befolyásolásával foglalkozik. A nemzetközi kapcsolatok tradicionális diplomáciát meghaladó dimenzióit tartalmazza: a kormányzatok azon erőfeszítését, hogy befolyásolják más államok közvéleményét; a civil szervezetek és érdekek államközi interakcióját; a nemzetközi kapcsolatokról és azok a politikákra gyakorolt hatásáról való tájékoztatást... valamint az interkulturális kommunikáció folyamatát."

A tradicionális diplomácia a kormányzatok közötti interakciókat foglalja magába, amely során a diplomaták más kormányzatok képviselőit igyekszenek meggyőzni a saját kormányzatuk által megfogalmazott nemzetközi célok megvalósításának érdekében. A nyilvános diplomácia ugyanezeket a célokat kívánja elérni – a külföldi közvélemény egészének, vagy gondosan kiválasztott csoportjaitámogatásának elnyerésével.

Bár a „diplomácia” kifejezés ezt sugallná, az állam nem kizárólagos szereplője a nyilvános diplomáciának: civil szervezetek, s egyre gyakrabban magánszemélyek is részesei. Egyre több nem-állami szervezet tart fenn ugyanis nemzetközi kapcsolatokat és képviselteti magát és országát külföldön. A megnövekedett mobilitás és kommunikációs lehetőségek pedig különböző államok lakosainak kapcsolatfelvételét és kapcsolattartását teszik egyszerűbbé.

Nem utolsó sorban a közismert hazai bázissal rendelkező nemzetközi vállalatok is hatással vannak az országimázsra: ahogy a Coca-Cola Amerikával, úgy a BMW, a Volkswagen vagy a Mercedes Németországgal azonosítható. Ezen vállalatok és termékek által képviselt értékek – ebben az esetben szabadság és a precizitás – szintén formálja a külföldiek által kialakított képet, hiszen sokan éppen ezen termékeken keresztül érintkeznek egy országgal.

A „nyilvános diplomácia” nem csak a kommunikáció nyilvánosságára, azaz nem titkos voltára utal, hanem elsősorban arra, hogy a diplomácia ezen ága a nyilvánosság felé fordul. Célcsoportjait tehát a hagyományos diplomáciától eltérően nem diplomaták alkotják, hanem az ún. közvélemény és diplomácia világán kívül eső elitek.

A nyilvános diplomácia nem új jelenség a nemzetközi kapcsolatok területén, hanem egyre jelentősebb eleme az országok közötti kommunikációnak.

 

Letölthető publikációk:

A nyilvános diplomácia – értelmezések126 KBPDF dokumentum2008.12.17.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius