Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

DIÓSZEGI ISTVÁN

A külpolitikai ügyintézés struktúrája és a döntéshozatal mechanizmusa az Osztrák–Magyar Monarchiában

A külpolitika, a független államiság legfontosabb attribútuma, mint minden más országban, a Habsburg-monarchiában is központi irányítás alatt állott. Minthogy azonban ez az államalakulat közjogi tekintetben a szokványosnál is bonyolultabb volt – a trón birtokosai, egyebekről nem beszélve, Ausztria főhercegei, Magyarország és Csehország királyai voltak, és egyidejűleg a német császári és a spanyol királyi koronát is viselték –, a központi irányítás elnevezése és hatásköre a századok során szüntelenül változott. A meglehetősen hosszú lista az 1526-ban létrehozott Titkos Tanáccsal (Geheimer Rat) kezdődött,  hogy aztán az 1648-as vesztfáliai béke után az ausztriai és a németországi ügyeket együttesen intéző Birodalmi-Udvari Kancellária (Reichshofkanzlei) nevet vegye fel, időközben azonban szerephez jutott az Osztrák Udvari Kancellária (Österreichische Hofkanzlei), a Spanyol Hivatalok (Spanische Behörden) együttese, úgy­szintén a Birodalmi Haditanács (Hofkriegsrat) és a Cseh Udvari Kancellá­ria (Böhmische Hofkanzlei). A sok változás és hatásköri fluktuáció után1720-tól köszöntött be a stabilitás időszaka. A Habsburg-monarchia kül­ügyeit 1720-tól 1742-ig az Udvari Kancellária (Hofkanzlei), 1742-től 1848-ig a Titkos Házi-Udvari- és Állami Kancellária (Geheime Haus-, Hof- und Staatskanzlei) irányította. Ez utóbbit a külügyek vezetését 1753-tól 1792-ig kézben tartó Kaunitz, majd az 1809-től 1848-ig ugyanezt a szerepet betöltő Metternich a kor követelményeinek megfelelő és a későbbi külügyminisztérium mintájául szolgáló hivatallá fejlesztette. A Hofkanzlei megalakulása évében költözött a Johann Lukas von Hildebrandt által 1717 és 1719 között a Ballhausplatzon épített barokk palotába, és (változott nevekkel ugyan), ott is működött mindaddig, amíg a Monarchia fennállott. A „Ballhausplatz", miként a franciáknál a Quai d'Orsay és a németeknél a Wilhelmstrasse, fogalommá, az osztrák, majd az osztrák–magyar külpolitika szinonimájává vált.

Letölthető publikációk:

Diószegi István: A külpolitikai ügyintézés struktúrája és a döntéshozatal mechanizmusa az Osztrák–Magyar Monarchiában513 KBPDF dokumentum2007.04.02.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius