publikációk a szerzőtől »

A külpolitika, a független államiság legfontosabb attribútuma, mint minden más országban, a Habsburg-monarchiában is központi irányítás alatt állott. Minthogy azonban ez az államalakulat közjogi tekintetben a szokványosnál is bonyolultabb volt – a trón birtokosai, egyebekről nem beszélve, Ausztria főhercegei, Magyarország és Csehország királyai voltak, és egyidejűleg a német császári és a spanyol királyi koronát is viselték –, a központi irányítás elnevezése és hatásköre a századok során szüntelenül változott. A meglehetősen hosszú lista az 1526-ban létrehozott Titkos Tanáccsal (Geheimer Rat) kezdődött,  hogy aztán az 1648-as vesztfáliai béke után az ausztriai és a németországi ügyeket együttesen intéző Birodalmi-Udvari Kancellária (Reichshofkanzlei) nevet vegye fel, időközben azonban szerephez jutott az Osztrák Udvari Kancellária (Österreichische Hofkanzlei), a Spanyol Hivatalok (Spanische Behörden) együttese, úgy­szintén a Birodalmi Haditanács (Hofkriegsrat) és a Cseh Udvari Kancellá­ria (Böhmische Hofkanzlei). A sok változás és hatásköri fluktuáció után1720-tól köszöntött be a stabilitás időszaka. A Habsburg-monarchia kül­ügyeit 1720-tól 1742-ig az Udvari Kancellária (Hofkanzlei), 1742-től 1848-ig a Titkos Házi-Udvari- és Állami Kancellária (Geheime Haus-, Hof- und Staatskanzlei) irányította. Ez utóbbit a külügyek vezetését 1753-tól 1792-ig kézben tartó Kaunitz, majd az 1809-től 1848-ig ugyanezt a szerepet betöltő Metternich a kor követelményeinek megfelelő és a későbbi külügyminisztérium mintájául szolgáló hivatallá fejlesztette. A Hofkanzlei megalakulása évében költözött a Johann Lukas von Hildebrandt által 1717 és 1719 között a Ballhausplatzon épített barokk palotába, és (változott nevekkel ugyan), ott is működött mindaddig, amíg a Monarchia fennállott. A „Ballhausplatz", miként a franciáknál a Quai d'Orsay és a németeknél a Wilhelmstrasse, fogalommá, az osztrák, majd az osztrák–magyar külpolitika szinonimájává vált.

Letölthető publikációk:

Diószegi István: A külpolitikai ügyintézés struktúrája és a döntéshozatal mechanizmusa az Osztrák–Magyar Monarchiában

513 KB

PDF dokumentum

2007.04.02.