Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 SZÓCIKK
nyilvános diplomácia

nyilvános diplomácia (az angolul „public diplomacy" a magyar nyelvben még nem általánosan használt megfelelője): a külpolitikák kialakítása és megvalósítása érdekében más országok állampolgáraival való kommunikáció, a külföldi közvélemény befolyásolása és meggyőzése; aktív, nyilvános formálása. A nyilvános diplomácia kiegészíti a hagyományos kormányközi interakciókat, azoknak társadalmi bázist, támogatást igyekszik teremteni. A nyilvános diplomácia is a hagyományos diplomáciai célokat szolgálja, a külföldi közvélemény bizonyos gondosan kiválasztott célcsoportjának befolyásolása által. A nyilvános diplomácia feladatát rendszerint a kölcsönös megértés elősegítésében, majd annak megerősítésében jelölik meg, egyéni és intézményi együttműködés által, főként kulturális kapcsolatok segítségével. A nyilvános diplomácia elsősorban tájékoztatásból, kulturális kapcsolatokból és oktatásból áll. Szereplői: az állam, kulturális intézetek, civil szervezetek és magánszemélyek. ■ A nyilvános diplomácia célja, hogy elősegítse az adott ország érdekeinek megvalósulását. Ezért a célországban olyan környezetet kell kialakítania, amelyben üzenetei meghallgatásra találnak. Az ilyen tájékoztatás hatékonyságának alapja az üzenetek valóságtartalma, valamint annak a célközönség számára érthető nyelven, módon való átadása. A nyilvános diplomácia lényeges eleme a párbeszéd, amelynek segítségével a célország állampolgárainak érdekeit is figyelembe lehet venni a hazai diplomáciai célok kialakításakor, azok sikeres elérése érdekében. A nyilvános diplomácia egyik legfontosabb eszköze a tömegkommunikáció. ■ A nyílt diplomácia a két világháború okozta átalakulással jelent meg. Mivel a háború az egész társadalmat érintette, a diplomácia mindenki ügye lett. A külpolitika a globalizált világban mind a szereplőit, mind céljait tekintve több szintűvé vált, s gyakran más államok közvéleménye, a regionális partnerek vagy éppen a nemzetközi közösség felé fordult. A demokratikus kormányzatok megjelenésével és a nemzetközi kérdések iránti közérdeklődés felélénkülésével a közvéleménynek egyre nagyobb hatása van a külpolitika alakítására. Ezért fontos a diplomáciai célok elérése érdekében a partner ország közvéleményének megnyerése is. ■ Irodalom: Charillon, Frédéric: Introduction. In: Politique Étrangčre - Nouveaux regards (Szerk.: Frédéric Charillon). Paris, 2002, Presses de Sciences Po., Hansen, Allen C.: USIA, Public Diplomacy in the Computer Age. New York, 1984, Praeger Publishers Division., Leonard, Mark - Small, Andrew - Rose, Martin: British Public Diplomacy in the 'Age of Schisms'. London, 2005, The Foreign Policy Centre., Ross, Christopher: Pillars of Public Diplomacy - Grappling with International Public Opinion.http://ics.leeds.ac.uk/papers/vp01.cfm?outfit=pmt&requesttimeout=500&folder=7&paper=1649)

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius