Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 SZÓCIKK
nagy játszma

 

A kifejezés a 19. századból ered, Arthur Conolly (brit kapitány, hírszerző, 1807-1842) használta először a nagyhatalmak, nevezetesen Nagy-Britannia és Oroszország Közép-Ázsiáért folytatott hatalmi vetélkedésének és geopolitikai konfliktusának leírására. A nagy játszmát később R. Kipling Kim című regénye (1901) tette népszerűvé és sokak által ismerté. Orosz részről, ugyanezen küzdelmet az „árnyak vetélkedésének” (Турниры теней) nevezték.

A hatalmi ellentét a birodalmi terjeszkedésből fakadt; az Orosz Birodalomnak a Kaukázus és Kaszpi-tenger irányában a 19. század közepén megindult terjeszkedése alapvetően veszélyeztette a britek által uralt indiai szubkontinens északkeleti részét. A két nagyhatalomnak a legkülönbözőbb eszközökkel játszott szövevényes küzdelmében a kezdetben csupán geopolitikai és birodalmi szempontból fontos területet később egyre értékesebbé vált az ott található nyersanyagok (kőolaj, földgáz) felfedezésével. A két nagyhatalom a nagy játszmában végül is soha nem ment el a közvetlen fegyveres összecsapásig, az ütközőzónaként használt Afganisztánban azonban három háborúra is sor került az angolok és függetlenségükért – olykor orosz támogatással – küzdő afgánok között (→ afgán–angol háborúk)

A nagy játszma kifejezést később más nagyhatalmi vetélkedésekre és küzdelmekre is használták. Az utóbbi években – „új nagy játszma” formában – megint előkerült. Ma az a 19. százai nagy játszma térsége – a Szovjetunió felbomlását követően a Közép-Ázsiában létrejött új államok – az energiaforrásokért folytatott verseny új színterévé változott. A térség kőolaj- és földgázbősége az 1990-es éveket megelőzően is ismert volt, azonban a Szovjetunió akkor nem hagyott teret más hatalmak megjelenésének. Jelenleg az orosz és az amerikai vállalatok a feltárás, kitermelés és exportálás fő szereplői, az elmúlt években azonban egyre erőteljesebben jelent meg a világ két legnépesebb állama, Kína és India is a térségben, amely nemcsak energia szempontjából, hanem geopolitikailag is fontos terület. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követő afganisztáni háború (2001) következtében az Egyesült Államok pozíciói egy időre erősödni látszódtak a térségben, az amerikai légierő számára Üzbegisztán és Kirgizisztán több támaszpontot is rendelkezésre bocsátott, az egykori Szovjetunió területén. Az erősödő amerikai jelenlét ellensúlyozása érdekében szorosabbá vált a többi érintett hatalom, különösen Oroszország és Kína együttműködése a térségben.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius