publikációk a szerzőtől »

A külpolitika-történet és a társadalomtörténet közötti viszony elméleti szinten kedvelt tudományos kutatási témája mind a történészeknek, mind a történeti szociológiát mûvelõknek. Konkrét esetben azonban – magyar társadalom, 1867-es kiegyezés – kevés kísérlet történt a téma összefoglalására. Célunk az, hogy az európai külpolitikát befolyásoló 1866-os, és a magyar szempontból meghatározó 1867-es év politikai eseményeit sorra vegyük, kiemeljük az európai diplomácia elsõ helyen kezelt, úgynevezett „preferált” kérdéseit és kérdéscsoportjait. Célunk tehát – elsõ ütemben – a fõbb kérdések kifejtése, az Európa-politikai helyzet felvázolása. Második ütemben – a kutatásaink során szerzett adatok segítségével – megmutatunk bizonyos (általunk szignifikánsnak tartott) véleményt az adott probléma lényegével kapcsolatosan, különös tekintettel arra, hogy a vélemények forrása milyen megoldási javaslatot ad a probléma, esetleg válság kezelésére. A vélemények kiválasztásánál igyekszünk a magyar társadalom korabeli struktúrájából kiindulni, pontosabban a struktúra megnyilvánulási formái, az egyes releváns társadalmi rétegek állásfoglalásai útján megragadni a magyar társadalom és a külpolitika viszonyát. Harmadsorban azt igyekszünk megállapítani, hogy melyik társadalmi réteg melyik külpolitikai válsághelyzet kezelésében került, illetve kerülhetett döntési helyzetbe. A leírás során különös figyelmet fordítunk azoknak a véleményeknek az elemzésére, amelyek olyan személyektõl, illetve csoportérdekeket kifejezõ dokumentumokból származnak, akik, illetve amelyek nem voltak döntéshozói és döntésbefolyásolói helyzetben. Ott, ahol erre lehetõség kínálkozik a feltárt dokumentumok alapján, megpróbáljuk kimutatni a kapcsolati tõke külpolitikát befolyásoló szerepét is.

Letölthető publikációk:

Az osztrák–magyar külpolitika és a magyar társadalom. Az 1867-es kiegyezés

589 KB

PDF dokumentum

2009.12.18.