Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 BESZÁMOLÓ

P. SZABÓ JÓZSEF

Opponensi vélemény Lukács József: Integrációs kísérlet Délkelet-Ázsiában című PhD-disszertációjáról

Lukács József: Integrációs kísérlet Délkelet-Ázsiában című értekezése átfogó, ugyanakkor a részletekre alaposan koncentráló, nagy szakértelemmel megrajzolt képet ad a Kelet-Ázsiában zajló, napjainkra rendkívüli mértékben felgyorsult integrációs folyamatokról, az ASEAN országok, Kína, Japán és Dél-Korea kapcsolati rendszeréről. A szerző kiválóan átlátja, és bemutatja a folyamatok hátterében meghúzódó gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális tényezőket, a jelenségeket ezek kontextusába ágyazva vizsgálja, ezáltal eljut az egyes jelenségek gyökereihez, feltárja a legmélyebb összefüggéseket is.

A dolgozat szerzője elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt jelentős és rendkívül időszerű témakört választott és dolgozott fel. Az ASEAN+3 szövetségnek több olyan ország is részese, amely mind világgazdasági, mind világpolitikai szempontból különösen meghatározó. A világ három legnagyobb gazdasága közül kettő – Japán és Kína – tagja e szövetségi rendszernek. 2010 január elsején létrejött az ACFTA, az ASEAN-Kína Szabadkereskedelmi Zóna, amely együttesen kb. 2 milliárdos lakossággal, és több mint 6 billió amerikai dolláros éves GDP-vel rendelkezik. Pusztán e néhány tényből is világosan látszik, hogy a térség szövetségi rendszerének vizsgálata alapvető fontosságú.

A disszertáció megfelelően tagolt, logikusan felépített, gondolatmenete világosan követhető. Rövid, a kutatás fő irányait, fogalmi hátterét tárgyaló bevezető után metodikai kérdések taglalására tér át a szerző, majd az ázsiai-csendes-óceáni régió integrációs kísérleteinek tárgyalása következik. Külön fejezet foglalkozik Kína és az ASEAN kapcsolatával, az Egyesült Államoknak és Japánnak az ASEAN evolúciójára gyakorolt hatásával, a csendes-óceáni/kelet-ázsiai térség biztonságpolitikai helyzetével, a kelet-ázsiai térség és az EU paralel és eltérő jelenségeivel, kapcsolódási pontjaival. Ezt követően a szerző összegzi a kutatás során levezetett konklúzióit.

Különösen komoly értéke a dolgozatnak, hogy rávilágít a kelet-ázsiai térségben zajló, illetve az EU-ban lezajlott integrációs folyamatok hasonlóságaira és eltéréseire.

A szerző kiválóan használja a hazai és a nemzetközi szakirodalmat, kiváló tájékozottságról ad számot a vonatkozó publikációk ismerete terén. Ugyanakkor kutatásai során egyéni következtetéseket vezet le, saját eredményeket produkál.

Az alábbiakban néhány kisebb jelentőségű problémával kapcsolatban kívánok kritikai észrevételeket megfogalmazni.

A Kelet-Ázsiában zajló integrációs folyamatok eddigi leglátványosabb eredménye az ACFTA létrejövetele volt. Ezért örvendetes, hogy a szerző külön fejezetet szentel a Kína és az ASEAN közötti kapcsolatok tárgyalásának. Ugyanakkor érdemes volna az ACFTA létrejövetelének körülményeit, folyamatát részletesebben megvizsgálni, különös tekintettel a 2002-es Gazdasági Együttműködési Keretszerződésre, a 2004-ben megkötött Árukereskedelmi Egyezményre, valamint a Vitarendezés Rendszerével Kapcsolatos Egyezményre, a 2007-ben megkötött Szolgáltatások Kereskedelmével Kapcsolatos Egyezményre, és a 2009 augusztusában megkötött Befektetési Egyezményre. Fontosnak tartanám annak részletesebb tárgyalását is, hogy milyen tényezők nehezítették, és melyek mozdították elő az ACFTA létrejövetelét.

Metodikai szempontból nem tartom szerencsésnek, hogy a szerző az értekezés elején „hipotéziseket” fogalmaz meg. Ezzel azt a látszatot kelti, mintha az egész dolgozat célja a kutatás folyamatát megelőzően kialakult feltételezések bizonyítása volna. Javaslom, hogy a dolgozat II/3-as fejezetében szereplő „hipotézisek” inkább a dolgozatban vizsgálni kívánt fő „kérdéskörökként” jelenjenek meg. Olyan kérdésekként, amelyek megválaszolása jelenti az értekezés fő célkitűzését.

A lábjegyzetelés és a felhasznált irodalomlista helyenként formailag következetlen (nem teljesen egységes), feltétlenül szükségesnek tartom ennek javítását. A hivatkozásoknál egyszerűsített jelölést ajánlok (pl.: Naughton 2008: 122-128.), természetesen elsősorban a doktori iskola ezzel kapcsolatos előírásainak figyelembevételével. A disszertáció végén található bibliográfia a „Főbb felhasznált szakirodalom” címet viseli, fontosnak tartanám, hogy valamennyi felhasznált szakirodalom szerepeljen a bibliográfiában.

Felhívom a szerző figyelmét a helyesírási hibák javításának szükségességére is. A címek (disszertáció címe, fejezetcímek, alfejezet címek) esetében a szerző gyakorta az angol helyesírás szokásait követve a cím valamennyi szavát nagy kezdőbetűvel írja, ez azonban a magyar helyesírás szabályai szerint helytelen. A Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia tulajdonnevek szintén több esetben hibás helyesírással szerepelnek a disszertáció szövegében. (Már a címben is: „Délkelet Ázsia”)

Mindezen problémák azonban nem befolyásolják jelentős mértékben a disszertáció értékét, és egyszerűen korrigálhatók.

A disszertáció szerzője messzemenően bizonyítva felkészültségét, kiváló szakmai munkát végzett, gondosan, tudományos igénnyel dolgozta fel a témát, és kutatásai számos figyelemreméltó eredményt hoztak. A tanulmány konklúziói megalapozottak, és önálló kutatómunkán alapulnak. Mindezen okok folytán Lukács József disszertáció elfogadását javaslom.

Budapest, 2011. március 5.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2015 Grotius