Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 BESZÁMOLÓ

P. SZABÓ JÓZSEF

Opponensi vélemény Lukács József: Integrációs kísérlet Délkelet-Ázsiában című PhD-disszertációjáról

Lukács József: Integrációs kísérlet Délkelet-Ázsiában című értekezése átfogó, ugyanakkor a részletekre alaposan koncentráló, nagy szakértelemmel megrajzolt képet ad a Kelet-Ázsiában zajló, napjainkra rendkívüli mértékben felgyorsult integrációs folyamatokról, az ASEAN országok, Kína, Japán és Dél-Korea kapcsolati rendszeréről. A szerző kiválóan átlátja, és bemutatja a folyamatok hátterében meghúzódó gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális tényezőket, a jelenségeket ezek kontextusába ágyazva vizsgálja, ezáltal eljut az egyes jelenségek gyökereihez, feltárja a legmélyebb összefüggéseket is.

A dolgozat szerzője elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt jelentős és rendkívül időszerű témakört választott és dolgozott fel. Az ASEAN+3 szövetségnek több olyan ország is részese, amely mind világgazdasági, mind világpolitikai szempontból különösen meghatározó. A világ három legnagyobb gazdasága közül kettő – Japán és Kína – tagja e szövetségi rendszernek. 2010 január elsején létrejött az ACFTA, az ASEAN-Kína Szabadkereskedelmi Zóna, amely együttesen kb. 2 milliárdos lakossággal, és több mint 6 billió amerikai dolláros éves GDP-vel rendelkezik. Pusztán e néhány tényből is világosan látszik, hogy a térség szövetségi rendszerének vizsgálata alapvető fontosságú.

A disszertáció megfelelően tagolt, logikusan felépített, gondolatmenete világosan követhető. Rövid, a kutatás fő irányait, fogalmi hátterét tárgyaló bevezető után metodikai kérdések taglalására tér át a szerző, majd az ázsiai-csendes-óceáni régió integrációs kísérleteinek tárgyalása következik. Külön fejezet foglalkozik Kína és az ASEAN kapcsolatával, az Egyesült Államoknak és Japánnak az ASEAN evolúciójára gyakorolt hatásával, a csendes-óceáni/kelet-ázsiai térség biztonságpolitikai helyzetével, a kelet-ázsiai térség és az EU paralel és eltérő jelenségeivel, kapcsolódási pontjaival. Ezt követően a szerző összegzi a kutatás során levezetett konklúzióit.

Különösen komoly értéke a dolgozatnak, hogy rávilágít a kelet-ázsiai térségben zajló, illetve az EU-ban lezajlott integrációs folyamatok hasonlóságaira és eltéréseire.

A szerző kiválóan használja a hazai és a nemzetközi szakirodalmat, kiváló tájékozottságról ad számot a vonatkozó publikációk ismerete terén. Ugyanakkor kutatásai során egyéni következtetéseket vezet le, saját eredményeket produkál.

Az alábbiakban néhány kisebb jelentőségű problémával kapcsolatban kívánok kritikai észrevételeket megfogalmazni.

A Kelet-Ázsiában zajló integrációs folyamatok eddigi leglátványosabb eredménye az ACFTA létrejövetele volt. Ezért örvendetes, hogy a szerző külön fejezetet szentel a Kína és az ASEAN közötti kapcsolatok tárgyalásának. Ugyanakkor érdemes volna az ACFTA létrejövetelének körülményeit, folyamatát részletesebben megvizsgálni, különös tekintettel a 2002-es Gazdasági Együttműködési Keretszerződésre, a 2004-ben megkötött Árukereskedelmi Egyezményre, valamint a Vitarendezés Rendszerével Kapcsolatos Egyezményre, a 2007-ben megkötött Szolgáltatások Kereskedelmével Kapcsolatos Egyezményre, és a 2009 augusztusában megkötött Befektetési Egyezményre. Fontosnak tartanám annak részletesebb tárgyalását is, hogy milyen tényezők nehezítették, és melyek mozdították elő az ACFTA létrejövetelét.

Metodikai szempontból nem tartom szerencsésnek, hogy a szerző az értekezés elején „hipotéziseket” fogalmaz meg. Ezzel azt a látszatot kelti, mintha az egész dolgozat célja a kutatás folyamatát megelőzően kialakult feltételezések bizonyítása volna. Javaslom, hogy a dolgozat II/3-as fejezetében szereplő „hipotézisek” inkább a dolgozatban vizsgálni kívánt fő „kérdéskörökként” jelenjenek meg. Olyan kérdésekként, amelyek megválaszolása jelenti az értekezés fő célkitűzését.

A lábjegyzetelés és a felhasznált irodalomlista helyenként formailag következetlen (nem teljesen egységes), feltétlenül szükségesnek tartom ennek javítását. A hivatkozásoknál egyszerűsített jelölést ajánlok (pl.: Naughton 2008: 122-128.), természetesen elsősorban a doktori iskola ezzel kapcsolatos előírásainak figyelembevételével. A disszertáció végén található bibliográfia a „Főbb felhasznált szakirodalom” címet viseli, fontosnak tartanám, hogy valamennyi felhasznált szakirodalom szerepeljen a bibliográfiában.

Felhívom a szerző figyelmét a helyesírási hibák javításának szükségességére is. A címek (disszertáció címe, fejezetcímek, alfejezet címek) esetében a szerző gyakorta az angol helyesírás szokásait követve a cím valamennyi szavát nagy kezdőbetűvel írja, ez azonban a magyar helyesírás szabályai szerint helytelen. A Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia tulajdonnevek szintén több esetben hibás helyesírással szerepelnek a disszertáció szövegében. (Már a címben is: „Délkelet Ázsia”)

Mindezen problémák azonban nem befolyásolják jelentős mértékben a disszertáció értékét, és egyszerűen korrigálhatók.

A disszertáció szerzője messzemenően bizonyítva felkészültségét, kiváló szakmai munkát végzett, gondosan, tudományos igénnyel dolgozta fel a témát, és kutatásai számos figyelemreméltó eredményt hoztak. A tanulmány konklúziói megalapozottak, és önálló kutatómunkán alapulnak. Mindezen okok folytán Lukács József disszertáció elfogadását javaslom.

Budapest, 2011. március 5.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius