publikációk a szerzőtől »

A A Közel-Kelet kutatása során egyetlen elmélet vagy elemzési szint sem kínál kielégítõ módszert a regionális politika változó dinamikájának vagy a régió nemzetközi politikájának elemzésére, a konfliktus és együttmûködés egyidejû létezésének értelmezésére. Ennek egyik oka az államok és azok identitásainak törékeny viszonyában rejlik, s ez a körülmény az államok viszonylagos gyengeségének magyarázatában éppen úgy segítségül szolgálhat, mint a térség intézményeinek gyengesége és az államok közötti interdependencia alacsony foka.

AA Közel-Keletrõl szóló regionális tanulmányok és a nemzetközi kapcsolatok elméletei és módszerei között kölcsönhatás van, ennek elmélyítése mindkét diszciplináris megközelítés számára jelentõs hozadékkal járhat. A nemzetközi kapcsolatok elmélete nem hagyhatja figyelmen kívül a térséggel foglalkozó esettanulmányok felismeréseit, s a regionális tanulmányoknak is érdeke, hogy tudatosabban támaszkodjon a térség elemzésében a nemzetközi kapcsolatok adekvát elméleteire és módszertani megközelítéseire. Az utóbbi években örvendetes, hogy a nemzetközi elmélet és a térség kutatása – többek között F. Halliday, R. Hinnebusch, L. Fawcett munkáiban – egy sajátos integráció irányába mutat. Elemzésükben annak bemutatására vállalkozunk, hogy a nemzetközi kapcsolatok tudománya milyen nehézségekkel néz szembe a térség fejlõdési folyamatainak a feltárásában, milyen eszköztárral rendelkezik a közel-keleti térség kül- és biztonságpolitikai elemzésében. Arra a kérdésre kísérelünk meg választ adni, hogy miként értelmezhetõek a régió nemzetközi kapcsolatai, létezik-e szervezett közel-keleti régió, ha igen, mi a specifikuma, továbbá a régió elemzése milyen igényeket támaszt az elméletekkel és módszerekkel szemben.

Letölthető publikációk:

Kozel-kelet-tanulmanyok

544 KB

PDF dokumentum

2014.10.01.