publikációk a szerzőtől »

Az amerikai központi hírszerzés szülőatyjainak névsora három személyre korlátozódik. William Donovan tábornok Truman elnöktől közvetlenül kapott utasítást a központi szervezet felállítására. Allen Dulles a legrutinosabb második világháborús kémnek számított, ezért kulcsszerepe volt a struktúra kialakításában. Az egyik legaktívabb gyakorlati szervező pedig Frank Wisner volt, aki Dulleshez hasonlóan Wall Street-i ügyvédként csatlakozott a CIA-hoz (Central Intelligence Agency – Központi Hírszerző Ügynökség). Fáradhatatlan teherbírással és meglepő fanatizmussal dolgozott az Ügynökségen belül, szentül hitte, hogy egyszer eljön a nap, amikor a világ megszabadul a bolsevizmustól, és ő ebben kulcsszerepet akart vállalni.

James Angletonnal ellentétben nem az irodájából irányította az akciókat. Titkos küldetéseken vett részt, rendszeresen utazott Európába, megbeszéléseket tartott a CIA regionális vezetőivel Frankfurtban, Münchenben, Salzburgban. Saját szemével akarta ellenőrizni a Berlinben épült titkos alagút építési munkálatait, és vesztére testközelből nézte végig 1956-ban Bécsben a magyar menekültáradatot. Wiz – ahogy munkatársai becézték az angol varázsló szóra utalva – energikus ember volt, kicsattant az életerőtől, egészségesen telt arcán pedig derűs mosoly ült. A vérmérsékletéből eredő túlfűtöttség azonban az évek során elhatalmasodott rajta, a stresszel járó, és érzelmileg nehezen viselhető munka terhessé vált számára. Nem volt az az ember, aki feladná céljait, vagy aki tudomásul tudná venni gyengeségét. A megterhelő élet következménye, hogy élete utolsó éveiben a mániákus depresszió betegségével kellett küzdelmet vívnia.

Letölthető publikációk:

Wisner, Frank Gardiner (1902–1965)

132 KB

PDF dokumentum

2009.06.29.