A tanulmányban a Törökországhoz kapcsolódó kérdéskörnek egy kisebb szegmensét, a török belpolitikai szereplőit és a török pártrendszert kívánom bemutatni. 60 évvel ezelőtt, 1950-ben szabad választásokon dőlt el, hogy az egypártrendszer helyett pluralizálódik a török politikai élet. A CHP Atatürktől örökölt uralma véget ért, s az 1950-es választásokat a Demokratik Partisi (Demokrata Párt) nyerte meg, ezzel új irányt vett az ország fejlődése. A dolgozat célja elsősorban a szintetizálás: az elmúlt 60 év legfontosabb belpolitikai eseményeinek a feltárása, és a jelenlegi viszonyok leírása, majd pedig a török pártrendszer legfőbb jellegzetességeinek bemutatása.
Ennek megfelelően egy történeti áttekintés után a politikai keretet, az alkotmányt, a törvényhozást, a választási rendszert, majd annak legfontosabb szereplőit ismertetem: először a pártokon kívüli, „outsider”-nek tekinthető, ám rendkívül meghatározó tényezőket, mint az alkotmánybíróság, és a hadsereg, röviden reflektálva politikát igencsak befolyásoló akcióikra; végezetül pedig a török pártcsaládokat. Ez utóbbi résznél azon kívül, hogy a pártcsaládokról átfogó képek kívánok adni, az aktuálisan legfontosabb pártokra (választások, szavazóbázis, program, tevékenység) fogok részletesebben kitérni.
|