Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 SZÓCIKK
Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO)

A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO) Oroszország egyik legrégibb olyan intézménye, ahol a nemzetközi kapcsolatok különböző területein otthonosan mozgó szakértők képzése folyik. A MGIMO létrejöttét hivatalosan 1944. október 14-re teszik, amikor a Népbiztosok Tanácsának rendelete leválasztotta a nemzetközi kapcsolatok kart a Moszkvai Lomonoszov Egyetemről és önálló intézetté formálta. Az első évfolyam 200 diákból állt, ma a MGIMO-n tanuló diákok összlétszáma 5000 körül van. 1946 óta már külföldi diákok is részt vesznek az egyetemi képzésen, számuk 1999-ben elérte az 500-at.

A MGIMO megalapításakor a Szovjetuniónak rendkívül nagy szüksége volt jól képzett diplomatákra. Ennek több oka is volt. Miután az ország kitört második világháború előtti elszigeteltségéből, rengeteg országgal kellett diplomáciai kapcsolatokat létesítenie. A követségek számának robbanásszerű növekedésével és a hidegháború közeledtével a Szovjetunió alapvető érdeke volt, hogy olyan külügyi apparátust hozzon létre, amely markáns és erőteljes módon tudja képviselni érdekeit a „nyugati imperialistákkal” szemben. A képzés során a hallgatók megtanulták a nyugati protokollt, az oktatás módszereit tekintve azonban teljes mértékben sztálinista gyakorlat-elvűség és katonás szigor jellemezte az intézetet. Elsősorban nem valamiféle „mindentudásra”, hanem a szakterület alapos ismeretére, az elmélet helyett a gyakorlati tudnivalók precíz és pontos elsajátítására helyezték a hangsúlyt. A hallgatók számára az intézetben minden órán kötelező volt a részvétel, az oktatás módszereit tekintve inkább a mai középiskolákhoz, gimnáziumokhoz volt hasonló.

A kezdeti időszakban az intézethez három kar tartozott: a külkapcsolatok, valamint a jogi és a közgazdaságtudományi kar. 1954-ben az intézet magába olvasztotta az egyik legrégibb orosz felsőoktatási intézményt, a Moszkvai Keleti Tanulmányok Intézetét (a Laszarevszkij Intézet utódját). Ennek eredményeképpen a nemzetközi kapcsolatok karon lehetőség nyílt keleti tanulmányok folytatására is. 1958-ban a Külkereskedelmi Minisztérium Külkereskedelmi Intézetét is „annektálta”. Ez később a közgazdaságtudományi kar expanziójához vezetett. Ezután már a külkereskedelemben és a külgazdasági tevékenységben jártas szakembereket is képeztek. 1959-ben a külkapcsolatok kart átalakították nemzetközi kapcsolatok néven, ettől kezdve lehetett „keleti tanulmányokra” vagy „nyugati tanulmányokra” specializálódni. A közgazdaságtudományi kar szintén átalakult, nemzetközi gazdasági kapcsolatok karrá, a következő főszakirányokkal: kereskedelem, hitel, valuta, pénzkapcsolatok és nemzetközi szállítmányozás. Utóbbit esti tagozaton is el lehetett végezni.  1969-ben létrejött a nemzetközi jogi és a nemzetközi újságírás kar. 1984-től a külföldi diákok számára speciális, ún. előkészítő tanszéket hoztak létre.

1991-ben újabb karral bővült a MGIMO struktúrája: létrehozták a nemzetközi üzleti ügyvitel kart, ahol főként a nemzetközi cégek kereskedelmi tevékenységét menedzselő specialistákat képeznek. 1998-tól  működik a politikatudományi kar, alapfokú- és mesterképzéssel, két fő szakiránnyal: összehasonlító politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok (ún. világpolitikai képzés).  A minisztertanács döntése értelmében 1994-től egyetemi diplomával rendelkező kormánytisztviselők számára államigazgatási képzést is biztosítanak. Ezen feladatok ellátására létrehozták az Államigazgatási Intézetet. Ugyanebben az évben a MGIMO egyetemi rangot kapott, de a neve továbbra is intézet (insztyitut) maradt, annyi különbséggel, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézete után zárójelben megjelenik az "egyetem" szó (unyiverszityet), s innentől kezdve az egyetem az Orosz Külügyminisztériumhoz tartozik (MID Rosszii). Az intézmény teljes neve oroszul Moszkovszkij Goszudarsztvennij Insztyitut Mezsdunarodnih Otnosenyij (Unyiverszityet) MID Rosszii.  2000 februárjában a legnagyobb olaj, gáz és energetikai vállalatok kezdeményezésére a MGIMO oktatási profilja kibővült a Nemzetközi Energiapolitika és Diplomácia Intézetével, amely a nemzetközi energetikai együttműködésben jártas káderek képzését tűzte ki célul.  

A MGIMO 60 éves történelme során Oroszország legnagyobb oktatási és kutatási centrumává nőtte ki magát, ahol napjainkban tíz diszciplína keretében 12 képzési program működik: nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, regionális és világpolitika, világgazdaságtan és kereskedelem, nemzetközi köz-, magán- és pénzügyi és EU-jog, politikatudomány, államigazgatás, újságírás és társadalmi kapcsolatok. A MGIMO struktúrája nyolc karból és négy intézetből áll. 53 különböző idegen nyelv oktatása folyik. Az egyetem több mint ezer tanárt és professzort, 122 nagydoktort valamint több mint 400 docenst foglalkoztat. Az egyetemen tanított egykoron E.V. Tarle, L.N. Ivanov, V.G. Truhanovszkij, Sz.L. Tihvinszkij, N.N. Inozemcev, J.P. Francev és sokan mások. Jelenleg Jevgenyij Primakov, Nyikolaj Laverov, s Viktor Pivovarov is a MGIMO oktatónak sorát gyarapítja. Az egyetem rektora Anatolij Torkunov, rendkívüli nagykövet és teljhatalmú meghatalmazott.

Az egyetem partneri kapcsolatokat ápol számos külföldi egyetemmel, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Japánban, Indiában, Kínában, stb. A képzések a bolognai folyamathoz igazítása és az azzal való kompatibilitásra törekvés folyamatos, sok egyetemmel csere-megállapodás is kötettett, ennek keretében a Budapesti Corvinus Egyetemről is lehetőség nyílik évente 2-4 hallgató számára egy szemeszter eltöltésére az orosz fővárosban. 

Az egyetemen jelenleg 64 ország diákjai tanulnak, 63 éves működése során több mint 30 000-en végeztek itt, ebből körülbelül 5000 külföldi állampolgár. Az egyetem egykori végzettei között magas beosztású állam- és kormánytisztviselők, politikusok, diplomaták, tanárok, üzletemberek és újságírók vannak. Az Orosz Tudományos Akadémia tagjai közül 20-an szintén az MGIMO-n szerezték diplomájukat.

Alijev, azerbajdzsáni elnök, Ukrajna, Belorusszia, Kazahsztán, Szlovákia, Mongólia és egyéb egykori szocialista országok külügyminiszterei is megtalálhatók a végzettek sorában ugyanúgy, mint Andrej Kozirjev volt és Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszter. Jelenleg a szolgálatot teljesítő nyolc orosz külügyminiszter-helyettes közül hat a MGIMO-n szerzett diplomát. A volt szocialista országok diplomáciai testületében továbbra is magas arányban találhatók az egykori MGIMO diákok, azonban arányuk (különösen a Kelet-Közép-Európai és Balti országok esetében) folyamatosan csökken. A MGIMO végzettek között, a volt szocialista országok állampolgárai mellett nagy számban találhatunk nyugat európaiakat is, erről tanúskodik az alumni weboldal, ahol brit, német, francia és svájci alumni szervezetek honlapjaira mutató linkeket találunk.

A pártból és hadseregből érkező fiatalok mellett sokan a MGIMO végzettei közül is magas beosztásba kerültek, a Szovjetunió későbbi fennállása során ez a tendencia annyiban folytatódott, hogy az orosz diplomáciai testület jelenleg több mint 2/3-át továbbra is a MGIMO egykori diákjai adják. Ez szám szerint pontosan 100 embert jelent, névsoruk az alumni honlapon megtalálható. A szovjet diplomácia testület összefonódása a KGB-vel rendkívüli volt a szovjet érában, jelenleg csak találgatni lehet, hogy az utódszervezet, az FSZB milyen arányban van jelen az orosz missziókban.  

Mostanra természetesen, igazodván a körülményekhez, az oktatás módszerei jelentősen megváltoztak, szemeszterenként egy tanegységből 10-12 előadást vagy szemináriumot szerveznek, különös súlyt fektetve a nyelvi képzésre, ahol a szemináriumi csoportok létszáma ma sem haladhatja meg a hét főt. A hallgatók leterheltségét tekintve azonban továbbra sem könnyű a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe járni, ugyanis például a nemzetközi kapcsolatok karon az alapképzés első két évében az oktatás hetente hat napot vesz igénybe, a kurzusok 1 óra 20 percesek,  reggel 9 és délután 4 közötti idősávban helyezkednek el. Az egyetemnek saját klinikája van, saját honlappal, a különböző karokról és képzésekről, órarendekről és egyéb hasznos információkat nyújt, a kívülállók számára is könnyen kezelhető, folyamatosan frissített és karbantartott orosz nyelvű egyetemi honlap.

A MGIMO azonban, ha szovjet korszakbeli régi fényét – amikor a szocialista blokk országainak diplomáciai testületeiben többségben voltak az intézet egykori hallgatói – nem is kaphatta vissza, de sikerrel vette az új korszak akadályait, továbbra is világszínvonalú képzést nyújt, bár ennek, a külföldi diákok esetében, meg is kéri az árát, bár a FÁK tagállamok állampolgárai számára speciális ösztöndíjak vannak fenntartva, amelyhez forrást az elnöki adminisztráció biztosít. Ezen különleges esetektől eltekintve az átlagos alapképzés évi költségtérítése 6000 és 8500 amerikai dollár között mozog . (Szabó István)

Irodalom

Oroszországon kívüli MGIMO alumni holnapok, a MGIMO alumni hivatalos honlapján orosz nyelven a http://alumni.mgimo.ru/inner/foreign_associations.php címen.

MGIMO végzettek az Orosz Föderáció külügyi állományában, a MGIMO alumni hivatalos honlapján orosz nyelven a http://alumni.mgimo.ru/inner/modules/company_database/company_database.php?id=1970 címen.  

JACOBY, Susan: Toward an Educated Elite: the Soviet Universities in The Saturday Evening Post, New York, 1972 spring, angol nyelven, a  http://www.bookrags.com/history/soviet-communism/sub28.html címen.

A magyar külügyminisztérium vezető beosztású tisztségviselői a minisztérium hivatalos honlapján, magyar nyelven a http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulugyminiszterium/A_Kulugyminiszteriumrol/Vezetok/ címen.  

Az ukrán külügyminisztérium vezető beosztású tisztségviselői, a minisztérium hivatalos honlapján ukrán nyelven, a http://www.mfa.gov.ua/mfa/ua/303.htm címen.

A Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetének holnapja a www.mgimo.ru címen, angol és orosz verzió egybevetése után.  

Az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának honlapja orosz nyelven a http://www.mid.ru/bul_newsite.nsf/kartaflat/03.02 címen.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius