publikációk a szerzőtől »

1932-ben Emil Ludwig Mussolini vallomásai címû interjúkötetében a kormányfõ úgy emlékszik, hogy 1922. október 27-én, miközben fegyveres csapatok indultak Róma felé, (ebbõl alkották meg a „marcia su Roma” mítoszát) õ, hogy elterelje a figyelmet, Milanóban színházba ment: Molnár Ferenc A hattyú címû komédiáját nézte meg. Néhány nappal késõbb, október 31-én a XX. századi történelem tragikus fordulópontjához ért: III. Viktor Emánuel király kormányalakítási megbízása eredményeképpen Mussolini személyében a liberális demokrácia esküdt ellensége, egy csekély számú parlamenti képviselõvel rendelkezõ, fegyveres párt vezetõje lett a kormányfõ.

A következõ években a totalitárius rendszer fokozatos kiépülésével a hatalom az egyénnek az ideologikus közösségbe való teljes integrálására, s egyidejûleg egyre szélesebb körû kulturális hegemóniára törekedett. A kutatók sokáig vitatták, volt-e egyáltalán a fasizmusnak saját kultúrája, illetve kultúrpolitikája, ma azonban többségük elfogadja a fasiszta kultúrpolitika, illetve kultúra létét, melyre a modernitás egy formájaként tekintenek.

Letölthető publikációk:

A-szinhazi-komediatol-a-politika-tragikumaig

398 KB

PDF dokumentum

2013.03.19.