szakmai életrajz » publikációk a szerzőtől »

Bulgária 2026. január 1-jei euróövezeti csatlakozása egyszerre monetáris integrációs mérföldkő és politikai jelzés: azt mutatja, hogy az övezet bővítése a számszerű konvergencián túl egyre inkább az EU gazdasági kormányzásának és keleti stabilitáspolitikájának eszközévé vált. A 2010-es évek szuverénadósság- és bankválsága – különösen a dél-európai tagállamokban és Írországban – tartósan kijelölte azt a keretet, amelyben a Gazdasági és Monetáris Unió működését értelmeztük. A figyelem akkor az egyensúlytalanságok felhalmozódására, a fiskális fegyelem intézményesítésére, és a „kockázatmegosztás kontra felelősségvállalás” vitájára összpontosult. A 2020-as évekre az új válságok (pandémia, ukrajnai háború, energiaválság) nyomán az euróövezet egyre inkább túlmutatott korábbi értelmezési keretén, és új dimenziókkal egészült ki.

Bulgária 2026. január 1-jei euróövezeti csatlakozása egyszerre monetáris integrációs mérföldkő és politikai jelzés: azt mutatja, hogy az övezet bővítése a számszerű konvergencián túl egyre inkább az EU gazdasági kormányzásának és keleti stabilitáspolitikájának eszközévé vált. (European Commission, 2025a; European Central Bank, 2025a).

A 2010-es évek szuverénadósság- és bankválsága – különösen a dél-európai tagállamokban és Írországban – tartósan kijelölte azt a keretet, amelyben a Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union, EMU) működését értelmeztük. A figyelem akkor az egyensúlytalanságok felhalmozódására, a fiskális fegyelem intézményesítésére, és a „kockázatmegosztás kontra felelősségvállalás” vitájára összpontosult.

A 2020-as évekre az új válságok (pandémia, ukrajnai háború, energiaválság) nyomán az euróövezet egyre inkább túlmutatott korábbi értelmezési keretén, és új dimenziókkal egészült ki. A nagyhatalmi versengés és a pénzügyi szankciók korában a valuta nem csupán elszámolási egység, hanem a gazdasági eszközökkel folytatott befolyásgyakorlás egyik csatornája, és egyre inkább a stratégiai versengés pénzügyi hátterének részévé vált (Farrell és Newman, 2019; James, 2025; Spielberger, 2025). Emellett az EU differenciált integrációja mindinkább az euróövezeti tagság köré szerveződik, és a „kétsebességes Európa” új logikája nem Észak-Dél, hanem „euróövezeti - nem euróövezeti tag” törésvonalak mentén rajzolódik ki (Schilin, 2024). Végül a válságkormányzás tanulságai nyomán az EU az euróövezethez kötődő gazdaságpolitikai felügyelet és koordináció (különösen az európai szemeszter és a hozzá kapcsolódó feltételességi eszközök) formájában a gazdasági kormányzás és szabályozás új, finomhangolt formáit építette ki, amelyek már nem kizárólag fiskális, hanem normatív-intézményi elvárásokat is állítanak a tagállamokkal szemben (Graham, 2024; Fromont, 2025; Fasone, 2024).

Bulgária belépése az euróövezetbe e három dimenzióban értelmezhető. A tagság a keleti stabilizáció intézményi megerősítése, a differenciált integráció újabb állomása, amely tovább növeli az euróövezet súlyát az uniós döntéshozatalban és a gazdasági kormányzásban. Mindezek mellett a bővítés a fiskális szabályrendszer kiterjesztéseként is felfogható: az euróövezeti tagsághoz kapcsolódó szabályok és koordinációs mechanizmusok a gazdaságpolitika ösztönzőit és mozgásterét is alapvetően megváltoztatják (European Central Bank, 2025a; Schilin, 2024; Graham, 2024).

Bulgária esete azért különösen tanulságos, mert egyszerre szemlélteti a keleti periféria geopolitikai sajátosságait és az euróövezeti integráció intézményi logikáját: földrajzi és stratégiai helyzete miatt a csatlakozás az EU keleti stabilizációs törekvéseinek részeként értelmezhető. Ugyanakkor Bulgária monetáris rendszere már hosszú ideje szorosan az euróhoz van kötve. A nemzeti valuta árfolyamát 1997-ben a német márkához, majd 1999. január 1-én automatikusan az euróhoz rögzítették, így a hazai monetáris politika mozgástere eleve korlátozott volt. Emiatt a belépés jelentősége kevésbé az árfolyam- és monetáris rezsim megváltozásában, sokkal inkább az intézményi tagságban és a gazdasági kormányzási keretekhez való teljes bekapcsolódásban áll. A „kívül maradók” (Csehország, Dánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Svédország) csoportja pedig egyre markánsabban az euróövezeten kívüli perifériaként jelenik meg az EU-n belül (European Commission, 2025b).

Az euró, mint geopolitikai „fegyver”: pénzügyi infrastruktúra és keleti stabilizáció

Az euró geopolitikai szerepéről szóló szakirodalom két, egymással összefüggő logikát emel ki. Az első a valuta nemzetközi szerepéhez kötődik: minél szélesebb körben használják tartalékként, számlázási és fizetési valutaként, annál nagyobb a kibocsátó politikai mozgástere, és annál kisebb a külső gazdasági sokkokkal szembeni sérülékenysége (European Central Bank, 2025c). Az EKB 2025-ös jelentése szerint az euró részesedése a nemzetközi valuta-használat több indikátorában „nagyrészt változatlan”, és továbbra is a második legfontosabb globális valuta az amerikai dollár után. Ez a szerep nem pusztán presztízskérdés: válságos, kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben a pénzügyi stabilitás egyik fontos támaszát jelenti (European Central Bank, 2025c). A második logika a pénzügyi infrastruktúra feletti ellenőrzésről szól: a globális hálózatok csomópontjai (elszámolási rendszerek, pénzügyi piacok, joghatósági kapuk) lehetővé teszik a kölcsönös függőség fegyverként való felhasználását („weaponized interdependence”), ahol a hálózati hatalom politikai eszközzé válik (Farrell és Newman, 2019). Ebben az összefüggésben az euró hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU saját pénzügyi intézményi és szabályozási rendszerét elmélyítse, és csökkentse a külső (különösen az amerikai) pénzügyi infrastruktúráktól való függést (European Central Bank, 2025c).

Az euró geopolitikai súlyának egyik alapfeltétele a pénzügyi piacok mélysége és likviditása, valamint az úgynevezett „biztonságos eszközök” (safe assets) kellően széles kínálata, amelyet az EMU intézményi keretei és az euróban denominált piacok évtizedes kiépülése lehetővé tett. Az EKB értelmezésében az euró globális szerepe nem választható el az európai pénzügyi tér minőségétől sem: a belső piaci akadályok felszámolása és a finanszírozási piacok mélyítése kulcsfeltétele a jól működő euróövezetnek, és ebben az uniós kötvénykibocsátás is érdemi tényezővé vált (European Central Bank, 2025c). Ugyanez a logika jelenik meg az EMU egyik új elemének, a tőkepiaci uniónak (Capital Markets Union, CMU) a bevezetéséről szóló elemzésekben: a CMU-t az Európai Unió stratégiai céljainak (innováció, zöld–digitális átállás, védelemfinanszírozás) pénzügyi előfeltételeként, és az euró globális szerepének strukturális támaszaként hozza létre (Bruegel, 2025a; Bruegel, 2025b). A geopolitikai dimenzió tehát nem csupán külpolitika, hanem belső piac- és intézményépítés, a valuta geopolitikai ereje az integráció minőségétől függ.

Ebben a keretben Bulgária euróövezeti csatlakozása egymást kiegészítő logikák mentén ragadható meg. A belépés az „intézményi horgony” értelemben mindenekelőtt azt jelenti, hogy az ország szorosabban kapcsolódik az EU legmélyebb integrációs köréhez: a monetáris és felügyeleti környezet kiszámíthatósága mérsékli a pénzügyi instabilitás kockázatát, és ezzel együtt javítja a befektetői megítélését is (European Central Bank, 2025a). Ugyanez a lépés az ellenálló képesség („reziliencia”) felől nézve a geopolitikai sokkokra adott válaszképességet erősíti. Az euróövezeti tagság stabilizáló ereje abban ragadható meg, hogy kiszámíthatóbb pénzügyi környezetet teremt: erősíti az EU makropénzügyi védőhálójához való hozzáférést, javítja a hitelességet, és tartósan mérsékelheti a finanszírozási költségeket – különösen a Bulgáriához hasonló államokban, ahol a monetáris politika mozgástere eleve korlátozott (Panait és Radoi, 2025).

Az EU 2022 után egyre tudatosabban használja belső piaci és pénzügyi szabályrendszerét, illetve piac-hozzáférési és felügyeleti kapacitását (Quaglia és Verdun, 2023; James, 2025). A kül- és gazdaságpolitikai célok elérésnek érdekében egyre gyakrabban támaszkodik pénzügyi eszközökre – a szankciópolitikától a piacra jutás feltételeinek alakításán át a felügyeleti hatáskörökig. A belső monetáris integráció elmélyítése így a geopolitikai cselekvőképesség egyik kulcsfontosságú tényezőjévé vált.

Bulgária belépése ebben a felfogásban a keleti stabilizáció intézményi infrastruktúráját erősíti: egy újabb tag kerül be abba a kormányzási térbe, ahol az EKB monetáris politikája és a kapcsolódó felügyeleti–koordinációs mechanizmusok közvetlenül érvényesülnek (European Central Bank, 2025a; European Central Bank, 2025c).

A „kétsebességes Európa” alakváltozása: az euróövezeti és az euróövezeten kívüli tagállamok, mint a differenciált integráció új oldalai

A differenciált integráció irodalma hagyományosan azt vizsgálja, miként képes az EU eltérő integrációs mélységeket kezelni a szétesés veszélye nélkül. Az EMU ebben a tekintetben kiemelt jelentőségű, mert a közös valuta a gyakorlatban mélyebb intézményi és gazdaságpolitikai együttműködést tesz szükségessé, és egyre élesebb határvonalat húz a tagság és a kívül maradás között. A válságok után gyakran érvényesült az az értelmezés, hogy az euróövezeti tagok mélyebb reformokat hajtanak végre, míg a kívül maradók integrációja megáll vagy felületes marad.

Bulgária csatlakozása ebben a vitában kétértelmű: egyszerre a differenciált integráció „záródását” (az euróövezeti mag bővül és erősödik) és a differenciáltság „csökkentését” (kevesebb kívül maradó) is jelenti. A tényleges hatás attól függ, hogy a kívül maradó országok – különösen a nagyobbak: Lengyelország, Románia – és a politikailag konfliktusos viszonyban állók – Magyarország – mennyire tekintik stratégiai célnak a belépést, illetve mennyire alakítanak ki tartós különutas intézményi identitást (European Commission, 2025b; Schilin, 2024).

A „kétsebességes Európa” euróövezeti–nem euróövezeti törésvonala nem csupán abból fakad, hogy egyes tagállamokban az euró a hivatalos fizetőeszköz, hanem abból is, hogy az euróhoz egy sajátos, sűrű gazdasági intézményi és kormányzási keretrendszer kapcsolódik. Az euróövezethez tartozás együtt jár a monetáris döntéshozatalban való részvétellel, és közvetetten a gazdaságpolitikai koordináció erősítésével, a fiskális keretek és a válságkezelő kapacitások intenzívebb védőhálójának használati lehetőségével (European Commission, 2023). Még ha bizonyos elemek formálisan EU-27 szinten működnek is, az euróövezetben keletkező problémák és megoldások gyakran euroövezeti keretben értelmezik, és a „mag” köré szervezik a döntéshozatali prioritásokat (Schilin, 2024).

A kívülmaradás ezért egyre kevésbé pusztán gazdasági költség-haszon mérleg, hanem mindinkább politikai befolyás kérdése is. Az euróövezeten kívüli tagállamok érdekérvényesítése egyre gyengül, hiszen a kívül maradók aránya és relatív súlya csökken, miközben az euróövezeti intézményi mag bővül. Bulgária belépése szimbolikus jelentőségű is, hiszen a keleti tagállamok közül használnak eggyel többen eurót.

A differenciált integráció fontos kérdés tehát nem az, hogy létezik-e „kétsebességes Európa”, hanem az, hogy milyen elvek mentén szerveződik. A 2010-es években gyakran Észak-Dél keretben vitáztunk (ordoliberális fegyelem vs. keynesiánus stabilizáció). A 2020-as évekre az euróövezeti tagság egyre inkább a tagság minőségét és az intézményi beágyazottság mélységét fejezi ki: nemcsak a közös valuta használatát, hanem a gazdasági kormányzás sűrűbb kereteihez való tartozást is. Ez a pozíció egyes tagállamok számára plusz mozgásteret és stabilitási erőforrásokat jelent, mások számára szorosabb kötöttségeket. (Graham, 2024; Fasone, 2024). Bulgária a tagsággal intézményi értelemben magasabb integrációs státuszba lép: nemcsak az eurót veszi át, hanem az euróövezet kormányzási kereteibe is teljesen bekapcsolódik.

Az euróövezet kormányzási és szabályozási kerete

Az euróövezet fiskális szabályozási funkcióját gyakran a Stabilitási és Növekedési Paktum (hatályos 1998. július 1-től) küszöbértékeire szűkítik: az államháztartás éves hiányára vonatkozó, a GDP 3%-ában rögzített referenciaértékre, illetve az államháztartás bruttó és konszolidált államadósságára vonatkozó, a GDP 60%-ában meghatározott referenciaértékre. A válságok nyomán azonban e keretet kiegészítette a Fiskális Paktum (hatályos 2013. január 1-től), amely a költségvetési fegyelem strukturális és nemzeti jogrendbe ágyazott formáit is az euróövezeti kormányzás részévé tette. A kormányzás-szabályozás logikája azonban ennél mélyebb lett. A monetáris szuverenitás (árfolyampolitika, önálló kamatpolitika) korlátozásával a belső alkalmazkodás kényszere nő: versenyképességi és fiskális problémák esetén nem áll rendelkezésre a nominális leértékelés eszköze, így a kiigazítás „belső leértékelésként”, a bérdinamikán, a termelékenységen, a költségvetésen és a strukturális reformokon keresztül történik.

Bulgária esetében e szabályozási rendszer egyik része már az euróhoz rögzített árfolyam miatt „előre beépült”: a bolgár fizetőeszköz, a leva, rögzítése és a monetáris politika korlátozottsága eleve fiskális-strukturális felelősséget kényszerített ki. Ezért a belépés valódi újdonsága nem az árfolyamrendszer, hanem a döntéshozatali és felügyeleti rezsim teljes integrációja (European Central Bank, 2025a; European Commission, 2025a).

A 2010 utáni időszak egyik legfontosabb fejleménye, hogy a kormányzás és szabályozás intézményi formája átalakult: a puszta fiskális szabályalkalmazás mellett megjelent egy folyamatos, koordinációs-felügyeleti rendszer („európai szemeszter”), amelyben a Bizottság és a Tanács a nemzeti gazdaságpolitikák koordinációját végzi, különösen a költségvetési pálya, a makrogazdasági egyensúlytalanságok és a kulcsfontosságú strukturális reformok terén, majd országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg. A Bizottság fiskális szemlélete 2011 és 2022 között fokozatosan az ordoliberális felfogásból egyre inkább keynesiánus szemlélet felé tolódott, különösen a COVID–19 utáni időszakban (Graham, 2024).

Bulgária euróövezeti tagsága e rendszerben azt jelenti, hogy a bolgár fiskális és strukturális politikák még közvetlenebbül illeszkednek majd a középtávú euróövezeti kormányzási logikához (European Commission, 2023; Graham, 2024).

A gazdasági kormányzási és szabályozási rendszer az elmúlt öt évben normatív irányba is bővült. Az európai szemeszter a jogállamisági kockázatok kezelésének mechanizmusává is vált, különösen azzal, hogy a pénzügyi támogatásokat (például a helyreállítási eszköz forrásait) reformfeltételekhez és kormányzási standardokhoz kapcsolta (Fromont, 2025). Ezáltal a jogállamisági kritériumok a gazdasági koordináció részévé váltak. A COVID–19 nyomán kialakult gazdasági válságra adott gazdasági kormányzási válaszok során pedig az EU új, innovatív mechanizmusokat – mindenekelőtt az uniós szintű hitelfelvételt és az erre épülő finanszírozási eszközöket – alakított ki, ami érdemben bővítette a gazdasági kormányzás eszköztárát (Fasone, 2024).

Bulgária belépése így nem egyszerűen „csatlakozás egy klubhoz”, hanem belépés egy olyan kormányzási rezsimbe, amely a normatív szabályozás, a fiskális fegyelem és a válságstabilizáció új egyensúlyát testesíti meg (Fasone, 2024; European Commission, 2023).

Hitelesség, konvergencia, kockázatok

Bár a Bulgária euróövezeti csatlakozását megelőző év konvergenciaértékelései egyértelműen kedvezőek voltak, mind az EKB, mind a Bizottság jelezte, hogy a tagság tartósan kedvező működéséhez stabilitásorientált gazdaságpolitika és további reformlépések szükségesek (European Central Bank, 2025a; European Commission, 2025a; European Central Bank, 2025b). A konvergencia nem zárul le a csatlakozás napján: a csatlakozás utáni időszakban is olyan középtávú pályát jelent, amelyet a fiskális politika, az ár- és bérdinamika, a termelékenység és az intézményi minőség együtt alakít.

Az euróövezethez csatlakozás legitimációja külső és belső irányból érkezik. A külső legitimitást a nemzetközi hitelesség és a befektetői bizalom megerősödése adja: az euróövezeti tagság a gazdaságpolitika „minőségi pecsétje”. A belső legitimitás viszont attól függ, hogy a lakosság és a vállalatok mennyire érzékelik a csatlakozás előnyeit (kamatok csökkenése, árstabilitás, befektetési környezet), illetve mennyire félnek a gazdasági és politikai költségektől (árkerekítés, identitás és szuverenitás kérdések).  

Az euróövezetben a legitimáció kérdése nem egyszeri vita, hanem visszatérő szerkezeti probléma. Ennek oka, hogy a tagság a stabilitás ígéretével együtt szorosabb gazdasági kormányzási és szabályozási keretet is hoz: a költségvetési és gazdaságpolitikai mozgástér egy része közös keretek közé kerül, válsághelyzetben pedig a segítség gyakran feltételekhez kötött. Mivel a döntések jelentős része az euróövezeti fórumokban összpontosul, minden új belépőnél újra felmerül a kérdés, hogy ki dönt, milyen felhatalmazással, és mennyire érvényesül a demokratikus kontroll és a társadalmi elfogadottság (Fasone, 2024; Fromont, 2025).

A csatlakozás strukturális kockázata az, hogy a monetáris unióban a versenyképességi különbségek könnyen felhalmozódnak: ha a bérnövekedés tartósan meghaladja a termelékenységet, a külső egyensúly romlik, és a kiigazítás belső leértékelés (bér- és keresletcsökkentés) formájában válik politikailag költségessé. A 2010-es évek válságtörténetei (különösen a dél-európai esetek) azt mutatták, hogy az euróövezetben a gazdasági kiigazítás politikai konfliktusokat termelhet. Ugyanakkor a 2020-as évek kormányzás újításai (rugalmasabb középtávú tervek, NGEU, új fiskális keret) részben arra irányulnak, hogy a kiigazítás ne kizárólag megszorításként jelenjen meg, hanem reform és beruházás kombinációként is segítséget nyújtson (European Commission, 2023; Fasone, 2024). Bulgária sikerének kulcsa ezért nem a belépés ténye, hanem a belépés utáni kormányzati politika: képes lesz-e olyan gazdasági pályát fenntartani, amely egyszerre biztosítja az adósságfenntarthatóságot és a felzárkózást.

Változások az euróövezet intézményi kormányzási rendszerében

Fontos kérdés, hogy a bolgár euróövezeti tagság okoz-e tagállami érdekérvényesítés érintő strukturális változást az euróövezet kormányzási rendszerében, különösen az intézmények szavazási rendszereiben.

Az Európai Központi Bank kormányzási rendszerében a monetáris döntéshozatal központi fóruma a Kormányzótanács, amely az Igazgatóság hat állandó tagjából, valamint az euróövezeti tagállamok nemzeti jegybankelnökeiből áll. A döntéshozatal hatékonyságának megőrzése érdekében az EKB a 2010-es években a Kormányzótanácsban rotációs szavazási rendszert vezetett be, amely több elemében az amerikai Fed (FOMC) gyakorlatához hasonló, és a bővülő tagság mellett is kezelhető keretek között tartja a szavazati jogok számát. Az Igazgatóság tagjai minden körülmények között állandó szavazati joggal rendelkeznek, míg a nemzeti jegybankelnökök esetében a szavazati jog rotálódik, legfeljebb tizenöt aktív szavazatra korlátozva.

A jelenleg érvényes szabályok szerint, amikor az euróövezet tagjainak száma 19 és 21 között van, a nemzeti jegybankelnökök két csoportba sorolódnak. Az első csoportba az öt legnagyobb gazdaság (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia) jegybankelnökei tartoznak, akik négy szavazati jogon osztoznak rotációs alapon. A második csoportba a többi euróövezeti ország jegybankelnökei kerülnek, akik tizenegy szavazati jogot osztanak meg egymás között. A rendszer célja nem az egyes országok közvetlen súlyának tükrözése, hanem az, hogy a döntéshozatal kezelhető méretű maradjon, miközben az euróövezet gazdasági heterogenitása tovább nő.

A szabályozás egy további küszöböt is tartalmaz: amennyiben az euróövezet tagjainak száma eléri a huszonkettőt, a nemzeti jegybankelnökök három csoportba sorolása lép életbe. Ebben az esetben az első csoport változatlanul a legnagyobb gazdaságokat tömöríti, míg a második és harmadik csoport a közepes és kisebb gazdaságokat különíti el, eltérő szavazati gyakorisággal. Ez a lépés már nem pusztán a rotáció finomhangolását, hanem a belső kormányzási arányok érdemi újra szervezését jelenti majd.

Mivel azonban Bulgária csatlakozásával az euróövezet létszáma a 22 fős küszöb alatt marad, a kormányzási rendszer formális szerkezete nem változik meg. A rotációs rendszer logikája ugyanakkor érezhetően módosul: egy további jegybankelnök kerül be a második csoportba, így az ott szereplő országok egyenként ritkábban jutnak szavazati joghoz. Ez nem érinti az EKB döntéshozatalának jogi kereteit, de finoman átrendezi a belső arányokat, különösen a kisebb és közepes gazdaságok részvételi gyakoriságát.

Bulgária belépése tehát nem rendszerszintű fordulatot hoz az Európai Központi Bank kormányzásában, hanem a meglévő szabályok logikáján belül erősíti azt a tendenciát, amelyben a monetáris döntéshozatal egyre inkább kollektív, rotációra épülő folyamatként működik. Ez jól illeszkedik az euróövezet bővülésének tágabb politikai gazdaságtani értelmezéséhez: az integráció mélyülése nemcsak új tagokat, hanem a részvétel módjának fokozatos újrasúlyozását is maga után vonja.

A bankunió és a pénzügyi felügyelet intézményrendszerében több, eltérő részvételi és szavazási logika fut párhuzamosan. Bulgária euróövezeti belépése ezek közül nem mindegyiket érinti azonos módon: van, ahol a tagság automatikusan jogosultságot teremt a részvételre, és van, ahol EU-27 tagság alapú a reprezentáció, így ott nem az euróövezeti létszám a döntő.

A Bankunió Egységes Felügyeleti Mechanizmusban (SSM) a központi döntés-előkészítő testület az EKB Felügyeleti Testülete. Ennek összetétele nem rotációs jellegű: a testületben helyet kap az elnök és az alelnök, négy EKB-képviselő, valamint a részt vevő tagállamok nemzeti felügyeleteinek képviselői (a bankfelügyeleti „nemzeti illetékes hatóságok”). Az SSM-felügyeleti döntések tipikusan úgy születnek, hogy a Felügyeleti Testület tervezetet fogad el, majd azt az EKB Kormányzótanácsa „kifogás hiánya” eljárásban véglegesíti. Bulgária belépésével tehát a belső arány nem úgy változik, mint az EKB-ban, hanem egyszerűen a nemzeti felügyeleti képviselet kibővül ki, egy új résztvevő hatóság jelenik meg a testületben.

A Bankunió Egységes Szanálási Testületében (SRB) a döntéshozó Plénum összetétele a testület állandó tagjaiból és a részt vevő tagállamok nemzeti szanálási hatóságainak képviselőiből áll, az Európai Bizottság és az EKB megfigyelőként van jelen. Bulgária euróövezeti belépése az SRB-ben – az SSM-hez hasonlóan – egy új nemzeti szanálási hatósági szereplő megjelenését jelenti.

A makroprudenciális felügyeleti rendszerben az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) eleve mind a 27 tagállamot magába foglaló keretben működik: az Általános Testületében szavazati joggal van jelen az EKB elnöke és alelnöke, a tagállami jegybankelnökök, továbbá az Európai Bizottság képviselője és az európai felügyeleti hatóságok vezetői, illetve a tagállami makroprudenciális hatóságok képviselői. Ez azt jelenti, hogy Bulgária euróövezeti belépése itt nem új „helyet” teremt, hiszen Bulgária a saját intézményein keresztül eddig is része volt az testületnek, csupán az euróövezeten belüli és kívüli tagok súlyának megváltozásával jár.

Az EU mikroprudenciális felügyeleti intézményében, az Európai Bankhatóságban (EBA) a legfőbb döntéshozó szerv a Felügyelő Testület, ami mind a 27 tagállamot magába foglalja. Ennek megfelelően a döntéshozatalban a „tagállami képviselet” alaplogikája nem az euróövezeti tagságtól függ, viszont az EBA szabályozása és eljárásrendje tartalmaz olyan megoldásokat, amelyek érzékenyek a bankunión belüli–kívüli megosztottságra (például bizonyos döntéseknél a részt vevő és nem részt vevő tagállamok közötti egyensúly biztosítása). Bulgária euróövezeti belépése ezért itt nem úgy jelenik meg, hogy „több lesz a szavazat”, hanem úgy, hogy Bulgária státusza a bankuniós körben erősödik.

Összességében az EKB monetáris döntéshozatalában használt rotációs rendszer belső szavazási arányai a kisebb országok vonatkozásában enyhe érdekérvényesítés átrendeződés okoznak, míg a bankfelügyeleti és szanálási intézményekben a reprezentáció az „egy részt vevő tagállam – egy nemzeti hatósági képviselet” elv szerint bővül. A belső arányeltolódás itt kevésbé érinti a szavazatszám változást, inkább intézményi súlypont- és napirendformáló hatása érvényesül.

Az euróövezeti tagság pénzügyi dimenziója: tőkebefizetés és jegybanki jövedelmek

Az euróövezeti tagság nemcsak monetáris és gazdaságpolitikai, hanem jogi és pénzügyi értelemben is minőségi váltást jelent, mivel a tagállam a közös jegybanki intézményrendszerben nem pusztán szabálykövetőként, hanem pénzügyi részesedéssel bíró szereplőként jelenik meg. Érdemes megvizsgálni az EKB-tőkéhez kapcsolódó befizetési kötelezettségeket és a jegybanki jövedelmek – így a seigniorage – elosztásának szabályait, mivel ezek jól mutatják, mit jelent a tagság pénzügyi értelemben a közös jegybanki rendszerben.

Az EKB tőkéjével kapcsolatban alapvető különbség van az úgynevezett előfizetett (subscribed) és a befizetett (paid-up) tőke között. Az előfizetett tőke azt az összeget jelenti, amelyet az Európai Unió összes nemzeti jegybankja – az EKB tőkekulcsa alapján – elvileg vállal, függetlenül attól, hogy euróövezeti tag-e vagy sem. Ez a rész jogilag rögzített, „névleges” részesedés, amely az EKB tulajdonosi szerkezetét fejezi ki, de nem feltétlenül jár tényleges pénzbefizetéssel. A befizetett tőke ezzel szemben az az összeg, amelyet a nemzeti jegybankok valóban elutalnak az EKB részére, és amely ténylegesen megjelenik a közös jegybank mérlegében.

Ez a különbségtétel azért fontos, mert az EKB szabályai szerint a nem euróövezeti jegybankok az előfizetett tőkerészüknek csupán 3,75%-át fizetik be, elsősorban működési hozzájárulásként, míg az euróövezeti tagok a rájuk eső tőkerész 100%-át kötelesek befizetni. Ennek következtében az EKB teljes előfizetett tőkéje Bulgária csatlakozásával nem változik érdemben, hiszen Bulgária eddig is szerepelt a tőkekulcsban; ami viszont ténylegesen növekszik, az a befizetett tőkeállomány. Ez a „felöltés” jelenti azt az intézményi pillanatot, amikor egy ország nemcsak jogilag, hanem pénzügyileg is teljes jogú résztvevőjévé válik az eurórendszernek.

A befizetett tőke növekedése nem pusztán számviteli technikai kérdés. Ez a tőke képezi az EKB pénzügyi függetlenségének egyik alapját, és ehhez kapcsolódik a jegybanki nyereség felosztásában való részvétel is. Vagyis Bulgária euróövezeti csatlakozása nemcsak szabályok elfogadását jelenti, hanem tényleges pénzügyi „belépést” is a közös jegybanki mérlegbe, ahol a kockázatok és a hozamok egy része már intézményesen megosztott.

Bulgária euróövezeti csatlakozásával az EKB tőkéjének „érdemi” növekedése nem az előfizetett (subscribed) tőkeállományban jelenik. Bulgária tőkekulcsa az EKB-nál a legutóbbi kulcsmegállapítás szerint 0,9783%, ami nagyjából 106 millió euró előfizetett tőkerészt jelent. Ebből Bulgária eddig csak a 3,75%-os hányadot fizette be, az euró bevezetésével viszont a teljes összeg befizetése válik szükségessé, vagyis a befizetett tőke a bolgár oldalon nagyjából százmillió eurós nagyságrendben „töltődik fel” (European Central Bank, 2024; European Central Bank, 2025d). Intézményi értelemben ez nem csupán technikai tétel: a befizetett tőke a közös jegybanki mérleg egyik alapja, és jelzi, hogy Bulgária a monetáris unió teljes jogú pénzügyi „tulajdonosi” köréhez csatlakozik. A többiek szempontjából mindez úgy jelenik meg, hogy a befizetett tőkeállomány nő, miközben a meglévő euróövezeti tagok részesedési arányai kismértékben újrasúlyozódnak a tőkekulcs szerinti rendszerben (European Central Bank, 2024).

A tagság közvetlenül érinti a pénznyomtatás hasznának – pontosabban a jegybanki nyereségnek és a monetáris jövedelemnek – az elosztását. Amíg Bulgária nem volt euróövezeti tag, addig nem részesedett az EKB felosztható nyereségéből. A belépéssel jogosulttá vált arra, hogy a tartalékolás utáni nyereségből a befizetett tőkerészesedés arányában kapjon (European Central Bank, 2024). Emellett az eurórendszerben a bankjegy-kibocsátáshoz és a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó monetáris jövedelmek egy része közös elszámolási és megosztási szabályok szerint rendeződik, amelyek a gyakorlatban szintén erősen kapcsolódnak a tőkekulcshoz (European Central Bank, 2024; European Central Bank, 2025a). Ennek következménye, hogy Bulgária belépésével nemcsak a „közös ernyő” alá kerül, hanem az eurórendszer jövedelemáramainak egy szeletéhez is hozzáfér: a bolgár jegybank mérlegében – a tőkekulcsának megfelelően – megjelenik a közösen keletkező nyereség/jövedelem egy része. A többi tagállam oldaláról mindez szükségképpen kismértékű részesedés-hígulást jelent, hiszen a közös jövedelem ugyanazon szabályok szerint több szereplő között oszlik meg. (European Central Bank, 2024).

Következtetés

Bulgária belépése abba az uniós logikába illeszkedik, amelyben az euróövezet a stabilitás és a válságkezelés közös erőforrása. A csatlakozás nyeresége nem automatikus: nem a bevezetés napjához, hanem a felkészüléshez és a bevezetés utáni időszakhoz egyszerre kapcsolódik.  A belépés nem „végállomás”, hanem egy tartós alkalmazkodási pálya kezdete. Az euróövezeti keretek között a felzárkózás, a stabilitás és a nemzetközi mozgástér az intézményi szabályokhoz és kapacitásokhoz kötötten, egymást erősítve alakulnak.

Az euróövezet újabb bővülése tovább növeli annak súlyát és kohézióját, a gazdasági kormányzás közös kereteit szélesebb körben érvényesíti, és a belső integráció dinamikáját a szorosabb, intézményileg sűrűbb együttműködés irányába tolja.

IRODALOMJEGYZÉK

• Bruegel (2025a) Capital markets union: a deep dive. Bruegel report, 11 March. Bruegel. Letölthető: https://www.bruegel.org/report/capital-markets-union-deep-dive. Letöltés dátuma: 2025.12.20.
• Bruegel (2025b) Breaking the deadlock: a single supervisor to unshackle Europe’s capital markets union. Bruegel Blueprint Series 35, 26 June. Bruegel. Letölthető: https://www.bruegel.org/sites/default/files/2025-06/Bruegel%20Blueprint%2035.pdf. Letöltés dátuma: 2025.12.20.
• European Central Bank (2024) Annual Accounts of the ECB 2024. Frankfurt am Main: ECB. Letölthető: https://www.ecb.europa.eu/pub/annual/annual-accounts/html/ecb.annualaccounts2024~718377b1c1.en.pdf. Letöltés dátuma: 2025.12.18.
• European Central Bank (2025a) ECB reports on Bulgaria’s progress towards euro adoption (Press release, 4 June). European Central Bank. Letölthető: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2025/html/ecb.pr250604~0f86d2a0f0.en.html. Letöltés dátuma: 2025.12. 18.
• European Central Bank (2025b) Convergence Report, June 2025. Frankfurt am Main: ECB. Letölthető: https://www.ecb.europa.eu/press/other-publications/convergence/pdf/ecb.cr202506~8941e288b6.en.pdf. Letöltés dátuma: 2025.12. 18.
• European Central Bank (2025c) The international role of the euro, June 2025. Frankfurt am Main: ECB. Letölthető: https://www.ecb.europa.eu/pub/ire/pdf/ecb.ire202506~e0f20d2d82.en.pdf. Letöltés dátuma: 2025.12. 18.
• European Central Bank (2025d) Bulgaria to join euro area on 1 January 2026 (Press release, 8 July). European Central Bank. Letölthető: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2025/html/ecb.pr250708~b9676a9fa8.en.html. Letöltés dátuma: 2025.12. 18.
• European Commission (2023) Communication from the Commission to the European Parliament, the European Council and the Council on the reform of the EU economic governance framework, COM(2023) 600 final (24 May). Brussels: European Commission. Letölthető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52023DC0600. Letöltés dátuma: 2025.12. 18.
• European Commission (2025a) Convergence Report 2025 on Bulgaria (Institutional Paper 320, 4 June). Brussels: Directorate-General for Economic and Financial Affairs. Letölthető: https://economy-finance.ec.europa.eu/document/download/5ebf870c-1871-4359-a076-25b4dd29ff26_en?filename=ip320_en.pdf. Letöltés dátuma: 2025.12. 18.
• European Commission (2025b) Convergence reports – euro area enlargement (weboldal). Brussels: European Commission. Letölthető: https://economy-finance.ec.europa.eu/euro/enlargement-euro-area/convergence-reports_en. Letöltés dátuma: 2025.12. 18.
• Farrell, H. and Newman, A.L. (2019) ‘Weaponized interdependence: How global economic networks shape state coercion’, International Security, 44(1), pp. 42–79. Letölthető: https://doi.org/10.1162/ISEC_a_00351. Letöltés dátuma: 2025.12.20.
• Fasone, C. and Lupo, N. (2024) ‘Learning from the euro crisis: A new method of government for the European Union’s economic policy coordination after the pandemic’, International Journal of Constitutional Law, 22(3), pp. 882–904. Letölthető: https://doi.org/10.1093/icon/moae064. Letöltés dátuma: 2025.12. 20.
• Fromont, L. and van Waeyenberge, A. (2025) ‘The European Semester as a governance mechanism: A new stabilisation–discipline balance?’, European Journal of Risk Regulation. Letölthető: https://doi.org/10.1017/err.2025.29. Letöltés dátuma: 2025.12.19.
• Graham, R. (2024) ‘Unpacking the European Commission’s fiscal policy ideas: Ordoliberalism, Keynesianism and the European Semester’, Journal of European Public Policy. Letölthető: https://doi.org/10.1080/13501763.2023.2274347. Letöltés dátuma: 2025.12. 20.
• James, S. and Quaglia, L. (2025) ‘Geoeconomics and financial statecraft in the European Union: The case of critical market infrastructures’, Journal of International Economic Law, 28(3), pp. 490–504. Letölthető: https://doi.org/10.1093/jiel/jgaf026. Letöltés dátuma: 2025.12. 20.
• Panait, N.G. and Rădoi, M.A. (2025) ‘Economic evolution in euro-adopting states vs. future adopters: A comparative analysis’, Economies, 13(8), Article 239. Letölthető: https://doi.org/10.3390/economies13080239. Letöltés dátuma: 2025.12.19.
• Quaglia, L. and Verdun, A. (2023) ‘The increasing geoeconomic usage of the Single Market for financial services’, EconPol Forum, 24(5), pp. 23–27. Letölthető: https://www.ifo.de/DocDL/econpol-forum-2023-5-quaglia-verdun-single-market.pdf. Letöltés dátuma: 2025.12.20.
• Schilin, A. (2024) ‘EU or euro area crisis? Studying differentiated integration as an idea structuring elite perceptions of the sovereign debt and the COVID-19 crisis’, Journal of European Integration, 46(1), pp. 1–22. Letölthető: https://doi.org/10.1080/07036337.2023.2220894. Letöltés dátuma: 2025.12.20.
• Spielberger, L. (2025) ‘No longer neutral: The ECB’s geopoliticization of the international role of the euro’, Politics and Governance, 13. Letölthető: https://doi.org/10.17645/pag.8877. Letöltés dátuma: 2025.12.20.

Letölthető publikációk:

	Az euróövezet politikai gazdaságtana Bulgária euróövezeti csatlakozásának tükrében	275 KB	PDF dokumentum	2025.12.30.
	The Political Economy of the Euro Area in Light of Bulgaria’s Accession to the Euro Area	217 KB	PDF dokumentum	2025.12.30.