Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A Balfour-deklaráció
1917.11.02.

Az első világháború alatt a központi hatalmak oldalán harcoló Oszmán Birodalom meggyengítését, illetve felosztását célzó brit diplomácia egyik hosszú távra kiható lépése volt a Balfour-deklaráció. Kiadására azután került sor, hogy London első lépésként (1915-ben) MacMahon egyiptomi főbiztos által ígéretet tett a Mohamed próféta leszármazottjának tartott Husszein Ibn Ali mekkai arab vezetőnek (serifnek) egy arab királyság létrehozására a háború után, majd második lépésként – az elsővel ellentétben – tető alá hozta az ún. Sykes–Pikot titkos szerződést (1916). A harmadik kötelezettségvállalásnak tekinthető, később Balfour-deklarációként ismertté váló levélben pedig a brit külügyminiszter kinyilvánította, hogy „Őfelsége kormánya szimpátiával viseltetik a gondolat iránt, hogy a zsidó nép nemzeti otthont teremtsen Palesztinában, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megkönnyítse e cél elérését.” (Az eredeti, angol nyelvű szövegben szereplő “national home” [nemzeti otthon / haza] fogalom egyébként lehetővé teszi az államként és nem államként való értelmezést is.) A nyilatkozat továbbá jól tükrözi a térségben folytatott brit kettős politikát is, hiszen a zsidóknak tett ígéret mellett kiköti, hogy a területen élő egyéb közösségek jogai nem sérülhetnek.

A levelet Arthur James Balfour (1848–1930) írta alá, aki konzervatív politikusként 1902 és 1905 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke volt, a levél írásakor (1916 és 1919 között) pedig David Lloyd George kormányának külügyminisztere. A levél címzettje Lionel Walter Rothschild brit bankár és zoológus, a híres Rothschild bankár-dinasztia angliai ágának leszármazottja, és aktív, eltökélt cionistaként Chaim Weizmann cionista vezető közeli barátja.

Weizmann eredeti szándéka az volt ugyan, hogy a britek ismerjék el Palesztinát mint „Zsidó Nemzeti Hazát” (a cionisták a nagybetűs írásmódra külön hangsúlyt helyeztek), a brit diplomácia viszont az “in Palestine” megfogalmazással igyekezett elkerülni annak a képzetnek a kialakulását, miszerint a létrehozandó zsidó „állam” Palesztina akkori egész területére kiterjedne. Az araboknak és a zsidóknak tett ellentmondásos, kétértelmű és olykor egymást kizáró brit ígéretek, valamint a Balfour-deklarációval kapcsolatos későbbi kritikák ellenére is meghatározó jelentőségű lépésként lehet értékelni a nyilatkozat kiadását az önálló zsidó állam megteremtése felé vezető folyamatban.

A dokumentumot újra közreadja Juhász Adrienn, a közlés forrása: http://www.yale.edu/lawweb/avalon/mideast/balfour.htm.

Foreign Office
November 2nd, 1917

Dear Lord Rothschild,

I have much pleasure in conveying to you, on behalf of His Majesty's Government, the following declaration of sympathy with Jewish Zionist aspirations which has been submitted to, and approved by, the Cabinet.

“His Majesty's Government view with favour the establishment in Palestine of a national home for the Jewish people, and will use their best endeavours to facilitate the achievement of this object, it being clearly understood that nothing shall be done which may prejudice the civil and religious rights of existing non-Jewish communities in Palestine, or the rights and political status enjoyed by Jews in any other country.”

I should be grateful if you would bring this declaration to the knowledge of the Zionist Federation.

Yours sincerely,

Arthur James Balfour

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius