Életének 84. évében, 2014. február 5-én hajnalban elhunyt Prandler Árpád, az állam és jogtudomány kandidátus, az ELTE címzetes egyetemi tanára, nyugalmazott nagykövet, a volt Jugoszlávia Büntetõ Törvényszék ad litem bírája, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke.

Prandler Árpád az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1952-ben, a Bölcsészettudományi Karán 1957-ben diplomázott. A diploma megszerzése után az ELTE Jogtudományi Karán oktatott egyetemi tanársegédként, 1958-ig egyetemi adjunktusként.

1956-tól egészen 1957-es megszüntetéséig a Magyar Egyetemisták és Fõiskolások Szövetsége (MEFESZ) fõtitkára volt. 1959 és 1962 között a Nemzetközi Diákszövetség (International Students Association) magyar képviselõje Prágában. Majd a Külügyminisztérium munkatársa – kisebb megszakításokkal – 2005-ig. 1963 és 1968 között a magyar ENSZ-képviselet tanácsosa New Yorkban, 1968 és 1974 között a Magyar Jogász Szövetség fõtitkára. Közben 1970-tõl az ELTE Jogtudományi Karán docens, 1983-ban címzetes egyetemi tanár. 1985-ig oktatott itt. Az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot 1972-ben nyerte el.

1974 és 1983 között a Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetõje. 1974 és 1982 között az ENSZ keretében megvalósuló és kodifikációs célból összehívott, ún. harmadik tengerjogi világkonferencia magyar delegációjának vezetõi feladatait látta el. 1976-tól 2006-ig különleges megbízatású nagykövet a Külügyminisztérium alkalmazásában. 1981-tõl folyamatosan a hágai székhelyû Állandó Választott Bíróság (Permanent Court of Arbitration) tagja

1983 és 1990 között az ENSZ Leszerelési Fõigazgatóságának (Under-Secretary-General for Disarmament Affairs at the UN) helyettes vezetõje New Yorkban. 1990-ben az ún. atomsorompó-szerzõdés negyedik felülvizsgálati konferenciájának fõtitkára. 1990-tõl újra a Külügyminisztérium munkatársa, majd 1996-ban annak közigazgatási fõtanácsadója lett.

1991 és 2006 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutód intézményén (Budapesti Corvinus Egyetem) oktatott. 1993 és 2006 között a Duna Bizottság helyettes magyar képviselõje. Munkájáért 1999-ben Vásárhelyi Pál-díjat kapott.

1995 és 2002 között részt vett a Nemzetközi Büntetõbíróság statútumának megszövegezésében, és az azt elfogadó és aláíró 1998-as diplomáciai konferencián, Rómában. 1996 és 2005 között a genfi székhelyû Nemzetközi Humanitárius Ténymegállapító Bizottság tagja. volt, 1999 és 2006 között a Nemzetközi Humanitárius Jog Nemzeti Tanácsadó Bizottságának elnöke.

1997 és 2000 között a Külügyminisztérium nemzetközi jogi fõosztályának fõosztályvezetõ-helyettese, 2000 és 2002 között pedig ismételten annak fõosztályvezetõje. 2002-ben az ENSZ Közgyûlés VI. fõbizottsága, azaz a Jogi Bizottság elnöke. 2000-tõl elnöke a Nemzetközi Jogi Egyesület magyar tagozatának. A Magyar Vöröskereszt országos vezetõségének tagja.

2000 óta tagja a Magyar ENSZ Társaság kormányzó tanácsának, 2000 óta pedig alelnöke.

2005-ben az ENSZ Közgyûlése a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnök kivizsgálására létrehozott, Hágában mûködõ Nemzetközi Törvényszék ad litem bírójává választotta, ahol az ún. Prliæ és mások ügyben, a III. számú kamarában tevékenykedett 2006 és 2013 között.

2014. február 23-án lett volna 84 éves.

Forrás: Magyar ENSZ Társaság honlapja. In:

http://www.menszt.hu/hirek_aktualitasok/elhunyt_prandler_arpad