Küzdelmes őszre számít a miniszterelnök Nehéz, küzdelemmel teli időszak lesz az ősz az euróválság miatt Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a hétfői külképviselet-vezetői értekezleten azt mondta, arra számít, hogy még hosszú évekig támadások alatt marad az euró. A külföldön dolgozó magyar diplomaták előtt tartott beszédében kitért arra is, hogy a magyar érdekekkel ellentétesnek tartja az egységes európai adózást, a következő 15-20 évet pedig a szövetségkötések versenyének tekinti. Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt három hónapban az euróválság miatt, ezért az ősz nehéz, a szuverenitásért folytatott küzdelemmel teli időszak lesz. Mint mondta, folytatni kell a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett változásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszíti szuverenitását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Görögország jövőjét meghatározó döntéseket már nem Görögország hozza, Magyarországnak ezt az utat mindenképpen el kell kerülnie; mint megjegyezte, ehhez több gazdasági intézkedésre lesz szükség, és ősszel meg kell hozni a még hátralévő sarkalatos törvényeket is. Szavai szerint ha ezt a munkát nem végzik el idén, jövőre már csak sokkal rosszabb hatásfokkal nyílik majd rá lehetőség. Ez azt jelenti, hogy rég volt olyan nehéz időszaka a magyar társadalomnak és közéletnek, mint amilyen a most következő ősz lesz - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a várható kihívások, összeütközések elől a kabinet nem kíván "félreugrani", legyen szó a devizahitelesek kérdéséről, a költségvetésről vagy az ország megújításának következő lépéseiről, így például a köz- és a felsőoktatás átszervezéséről. A miniszterelnök úgy véli, arra kell felkészülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következő néhány hónapban, évben. Orbán Viktor a Külügyminisztériumban tartott tanácskozáson azt mondta: az euró, az európai gazdaság nem kerül ki a folyamatos támadások alól a következő 8-10 évben. Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy az eurót folyamatosan támadások alatt tartó össztűz által meghatározott hangulatban és politikai erőtérben kell majd végezni a munkát - hangsúlyozta, kiemelve, hogy az euróválságnak, a pénzügyi válságnak reálgazdasági következményei is vannak, elsősorban az euróövezet által produkált gazdasági növekedés mértéke, minősége szempontjából. Kitért arra is, hogy egy ország világgazdasági pozícióját három tényező jelöli ki: a költségvetési hiány, az államadósság és a gazdasági növekedés mértéke. Ez akár jó hír is lehetne, azt vetíti ugyanis előre, hogy az ezekben - különösen a leszakadó déli uniós tagállamokhoz mérten - jó mutatókkal rendelkező közép-európai térség pozíciói javulnak a következő évben - folytatta a kormányfő, megjegyezve azonban, hogy Magyarország ebből a szempontból ma nem tartozik a közép-európai országcsoporthoz. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk tenni azért, hogy gazdasági kilátásaink ugyanolyan kedvezők legyenek, mint például Lengyelországé, Csehországé és a balti államoké - mondta, hozzátéve, hogy ha minden jól alakul, akkor az EU-n belüli kedvezőtlen folyamatok ellenére Közép-Európában kedvező tendenciák érvényesülnek majd, Magyarország pedig "nem marad le az európai sikerországok szerelvényéről". A visegrádi csoporton belüli súlyunk, reputációnk nem olyan, mint volt - mondta kérdésre válaszolva, megjegyezve, a csehek, a lengyelek és a szlovákok szemében nem számít eredménynek, hogy a magyar gazdaság már a piacokról finanszírozható. Hozzátette: az a hagyományos önkép, amely a térség élenjáró országaként láttatja Magyarországot, ma nem helytálló, a visegrádi államok szemében "szerencsétlen, nyomorult ország vagyunk, amely a vezető pozíciót eljátszotta". "Államadósság, költségvetési hiány és növekedés szempontjából mögöttük vagyunk, ők néznek vissza ránk", Magyarország visegrádi együttműködésen belüli súlya ehhez igazodik - jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, jelentős gazdasági és belpolitikai teljesítményjavulásra van szükség ahhoz, hogy a magyar kormány nagyobb sikerrel tudjon közös akciókat kezdeményezni a térségben. Negyvenperces beszédében hosszan szólt arról, hogy Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették. Mint mondta: bár a bankadó miatt "kis híján keresztre feszítettek minket", mára tizenkét európai állam vezetett be bankadót, bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már "minden második miniszterelnök munkaalapú gazdaságról beszél". Szerinte ez azt mutatja, hogy a magyar kabinet korábban szalonképtelennek bélyegzett gazdasági intézkedései mára "mainstreammé", bevetté váltak az Európai Unióban. A diplomatáknak azt mondta, vegyék tudomásul: megváltozott a közeg, nem szükséges a magyar kormányzati intézkedéseket úgy magyarázni, mint korábban. Megjegyezte, az is egyre nyilvánvalóbbá válik Nyugat-Európában, hogy a következő 8-10 évben a politikai stabilitás lesz a legnagyobb érték. A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségére utalva kijelentette: "bátran vállalhatjuk, hogy Európa politikailag legstabilabb vezetése működik Magyarországon, és ez óriási előnnyel jár mind a diplomáciában, mind pedig a gazdaságpolitikában a következő néhány évben". Kifejtette azt is, hogy minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely az egységes európai adózás irányába mutat, az ugyanis ellentétes a magyar érdekekkel. Példaként közölte: a magyar kormány kifejezetten ellenzi, hogy az Európai Unióban egységes az áfarendszer, az ugyanis nem teszi lehetővé, hogy Magyarországon a 25 százalékos áfakulcs feletti kategóriába sorolják például a luxuscikkeket. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig nem távolodik el az euróválság miatt kialakult veszélyzóna centrumától. A kormány minden eszközzel tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt, csakúgy, mint a tíz év alatt egymillió munkahely megteremtésének politikáját - mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy reményeik szerint két-háromszázezer ember munkába állítására lehet számítani az előttünk álló évben a közfoglalkoztatás keretében. Véleménye szerint Magyarország a soros EU-elnökségből megerősödve került ki, s ezért köszönetet mondott a magyar diplomáciai karnak, amelynek - mint hozzátette - a megbecsülése szinte minden fővárosban nagyobb, mint az elnökség előtt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy azzal "a régi, bolsevik gondolattal" nem érdemes foglalkozni, amelyik különbséget tesz szakértők - akik jól dolgoznak - és a politikusok - akik borzalmas teljesítményt nyújtanak - között, a szakértői és a politikusi teljesítmény ugyanis a modern demokráciában nem választható szét. A miniszterelnök arra is felhívta a külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal és a felemelkedő közép-ázsiai térséggel - mondta. A kormányfő álláspontja szerint az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van, s aki a "transzatlanti hűség" miatt lemond erről, kárt okoz saját hazájának. Közölte, a közeljövőben magyar delegáció látogat Szaúd-Arábiába. (MTI)   Forrás: Orbán Viktor honlapja http://www.miniszterelnok.hu/cikk/kuzdelmes_oszre_szamit_a_miniszterelnok