Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az Európai Tanács nyilatkozata
2011.03.11.

 

Az Európai Unió országai és kormányaik kezdettől fogva óvatos várakozással figyelték az Észak-Afrikában 2011 januárjában elindult demokratikus tömegmozgalmakat és az azok nyomán bekövetkező változásokat. Az első uniós szintű állásfoglalás csak 2011. január 31-én született meg, a külügyminiszterek tanácsában, amely az egyiptomi helyzettel foglalkozott és rögzítette Európa várakozásait. Ezt követően az állam- és kormányfők tanácsa a korábban kitűzött napirendtől részben eltérve nyilatkozatot adott ki Egyiptomról és a mediterrán régióról (2011. február 4.). Líbiában azonban a kirobbant tömegmozgalmakkal szemben az ottani kormányzat fegyveres erőszakhoz nyúlt, és ezzel a líbiai események a tunéziaitól és az egyiptomitól eltérő irányba fordultak. Ennek láttán a nemzetközi közvélemény elvárásainak megfelelően az ENSZ Biztonsági Tanácsa viszonylag gyorsan elítélte Kadhafit és a körülötte levőket, embargóra és szankciókra szólított föl ellenük (a BT 1970. sz. határozata, 2011. február 27.) Ezt követően a BT-határozatnak megfelelően az egyes EU-országok és maga az EU is embargó- és szankciós intézkedéseket hozott Tripoli ellen. Március második hetében azonban láthatóvá vált, hogy ezek az intézkedések nem elegendően a Kadhafi-rendszer feltartóztatására, amelynek katonai erői sikeres ellentámadásba mentek át az immár fegyveres felkelőkkel szemben. Az EU-ban ennek hatására megosztottság keletkezett a teendőket illetően: Franciaország (amely március 10-én elismerte az ország keleti részét még kezében tartó felkelők átmeneti nemzeti tanácsát) és az Egyesült Királyság „interventista” magatartást javasolt (repüléstilalmi zóna létesítése az ország vagy egy része fölött, esetleg célzott légitámadások a Kadhafihoz hű erők ellen), miközben a tagországok többsége a német kormány álláspontjához hasonló „realista” magatartást.

Az állam- és kormányfők tanácsának rendkívüli, 2011. március 11-i Brüsszelben megtartott ülésén az utóbbi álláspont jegyében fogalmazódott meg a tanács nyilatkozata, amely egy-egy pontban foglalkozik Marokkóval, Tunéziával, Egyiptommal is, de lényegében Líbiára fókuszál. A nyilatkozat kimondja, hogy a Kadhafi-vezetésnek távoznia kell a hatalomból, és ennek érdekében fokozni kell a nyomást a rezsimre és tárgyalni az új líbiai hatóságokkal az ország újjáépítéséről. A nyilatkozatból kiderül, hogy az EU három feltételtől teszi függővé az esetleges katonai föllépését: (1) a helyszíni fejlemények alakulása, (2) az ENSZ BT felhatalmazó határozata, (3) az Arab Liga és Afrikai Unió szerepvállalása. A nyilatkozat egyebek mellett szól a tilalmak, embargók- és szankciók kiterjesztésének lehetőségéről. Hangsúlyozza, hogy az unió keresi annak módjait, hogy miként tudja segíteni a demokratikus és jogállami áttérést, valamint előmozdítani a gazdasági fejlődést Észak-Afrika érintett országaiban.

A dokumentumot újra közreadja HJ.

A dokumentumközlés forrása: A magyar EU-elnökség honlapja http://www.eu2011.hu/hu/dokumentum/az-europai-tanacs-kozlemenye-brusszel-2011-marcius-11-en

Letölthető publikációk:

Az Európai Tanács nyilatkozata54 KBPDF dokumentum2011.03.15.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius