Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A Nyugat-Európában működő amerikai lépviseletek vezetői párizsi konferenciájának jegyzőkönyve (részletek)
1949.10.21.

1949 őszére a nyugati hatalmak politikájában kikristályosodtak a német probléma kezelésének általános elvei. Szándékuk nem pusztán abban állt, hogy az újdonsült Szövetségi Köztársaságot megvédjék Moszkva hatalmi törekvéseivel szemben. Egyúttal azt is meg kellett akadályozniuk, hogy a nyugatnémet állam túlságosan függetlenné vagy hatalmassá váljon. Acheson amerikai külügyminiszter szavaival „Németország nem válhat(ott) a mérleg nyelvévé az európai hatalmi egyensúly rendszerben; egyértelműen a Nyugathoz kell(ett) kapcsolni, és a nyugat-európai együttműködés rendszerébe ágyazni azért, hogy képtelen legyen a bajkeverésre.”

Hiszen a rajnai részállam megteremtése „a Faust lelkéért vívott küzdelemnek” csak az egyik összetevőjét jelentette. A németek által a korábbi háborúkban legyőzött nemzetek mindegyike tudatában volt Németország látens erejének, és mindegyikükben ott bujkált a félelem, hogy egy újabb háború esetén az újjáépített Németország a Nyugat helyett esetleg Moszkvát választja majd. A három nyugati zónából megszülető Szövetségi Köztársaság egyértelmű és maradéktalan bevonását az európai integrációs folyamatokba így – a szovjet fenyegetés feltartóztatása mellett – a nyugati hatalmak részéről az agresszív Németország ellenőrzésének óhaja is indokolta.

Az idézett párizsi konferencián a németországi amerikai főbiztos, McCloy helyzetjelentésében nyugtalanítónak találta „a pesszimista ’harmadik erő’ irányzatának térnyerését, amely a semlegesség homályos eszméjétől vezérelve ellenérzéssel viseltetik mind a Kelettel, mind a Nyugattal szemben...a németeket befolyásolja a keleti ismeretlen piacok és kereskedelmi lehetőségek óriási »hinterlandjának« látomása is.” McCloy egyúttal világosan megfogalmazta a nyugati szövetségesek prioritásait Németországban: „helyre kell állítanunk a németek önbecsülését, ha azt akarjuk, hogy ismét bízzanak magukban, s hatékonyan megbirkózzanak Nyugat-Németország súlyos belső gondjaival. Ugyanakkor nem szabad hagynunk, hogy a német nacionalizmus kicsússzon a ellenőrzésünk alól. Megvan a hozzá szükséges erőnk, és eltökéltnek kell lennünk, hogy azonnal lecsapjunk a németekre, mihelyst túllőnek a célon.”

A dokumentumot közreadja Mezei Géza.

Forrás: Mezei Géza: Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rendszer születése
(1945–1949). Budapest, 2001. Új Mandátum Könyvkiadó, 389–391. old.

Letölthető publikációk:

A Nyugat-Európában működő amerikai lépviseletek vezetői párizsi konferenciájának jegyzőkönyve733 KBPDF dokumentum2010.02.23.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius