publikációk a szerzőtől »

A XX. században, különösen az elmúlt évtizedekben mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatok az államok közötti és a nemzetközi erõviszonyok változásainak egyre jelentõsebb tényezõje. A „nemzetköziesedés”, a globalizáció kihat a különbözõ országok minden egyes létszférájára: gazdasági, politikai és szociális fejlõdésükre egyaránt. De a kultúra természeténél fogva sokkal nehezebben homogenizálható, befolyásolható, mint pl. a gazdaság, erõsebb ellenállást tanúsít az egységesítõ-integráló tendenciákkal szemben, így kulturális téren a nemzetköziesedés sajátos törvényszerûségek szerint megy végbe.

A kulturális érintkezés egyik formája a nemzetközi rendszer szereplõi között létrejövõ spontán kapcsolat, egy másik pedig a tudatos, intézményesített kulturális kapcsolat. A spontán létrejövõ együttmûködés lehet egyoldalú vagy kölcsönös, míg az intézményesített kulturális kapcsolatok alapvetõen kölcsönösségen alapuló viszonyt jelentenek. A nemzetközi kulturális kapcsolatok fogalma mindkét érintkezési formát magában foglalja, míg a szûkebb, tudatos kapcsolatépítést nemzetközi kulturális együttmûködésként írjuk le. Ez utóbbin belül helyezzük el a kulturális diplomáciát, a kormány hivatalos politikáját. A XIX. század második feléig az állami politika csak nagyon ritkán alkalmazta tudatosan a nemzetközi kulturális érintkezést, ezért a jelen dolgozat alapvetõen a nemzetközi kulturális együttmûködés késõbbi idõszakával, a kulturális diplomácia kifejlõdésével foglalkozik.

Letölthető publikációk:

A-kuluralis-diplomacia-tegnap-es-ma

765 KB

PDF dokumentum

2015.03.13.