Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 SZÓCIKK
Institute for Policy Studies (IPS)

Az Institute for Policy Studies (IPS) 1963-ban alapított, washingtoni székhelyű, az Egyesült Államokban működő, pártfüggetlen, non-profit, progresszív, baloldali és liberális értékeket képviselő, kül- és belpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozó kutatóintézet (think-tank).

Az intézet 1963-ban, Marcus Raskin és Richard Barnet kezdeményezésére jött létre, akik korábban a Kennedy-adminisztráció alkalmazottjai voltak. Raskin Kennedy elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, McGeorge Bundy-nak a stábjában dolgozott, Barnet pedig a szintén Kennedy belső köréhez tartozó John J. McCloy munkatársaként tevékenykedett. Raskin és Barnet olyan független kutatóintézetet akartak létrehozni, amely képes a rövid távú nemzetbiztonsági érdekeken túllépve átfogóan, a baloldali-liberális eszmerendszer alapján befolyásolni az amerikai döntéshozókat.

Az IPS kulcsszerepet játszott az 1960-as évek polgárjogi és háborúellenes, valamint 1970-es évek környezetvédelmi- és nőmozgalmaiban. Az 1980-as években az intervenció- és apartheid-ellenes civil szervezeteknek nyújtott segítséget, az utóbbi két évtizedben pedig a méltányos kereskedelem (fair trade) és a környezetvédelmi mozgalmak mellett állt ki. Az IPS-en belül igen nagy hagyománya van a multinacionális vállalatok világgazdasági szerepéről és a helyi társadalmakra gyakorolt hatásukról folytatott kutatásoknak. Ezért az IPS-t az egyik legrégebbi globalizáció-kritikával foglalkozó kutatóintézetnek is tekinthetjük.

Az Egyesült Államok külpolitikájának bírálata, az emberi jogok és az egyéni szabadságjogok védelme az intézet által vallott legfontosabb alapértékek. Az intézet munkájának egyik elvi kiindulópontja, hogy a nemzetbiztonsági érdekek semmilyen körülmények közt sem adhatnak alapot az emberi jogok megsértésére. Ez a felfogás tovább erősödött egy, az IPS-t közvetlenül érintő tragikus esemény nyomán. 1976. szeptember 21-én autóba rejtett pokolgép oltotta ki Orlando Letelier chilei származású politikus és tanácsadója, az amerikai Ronni Karpen Moffitt életét. Mindketten az IPS munkatársai voltak. A merényletet a chilei titkosrendőrség emberei tervelték ki és hajtották végre. Letelier Salvador Allende elnöksége alatt először Chile washingtoni nagyköveteként szolgált, majd a külügy-, a belügy, végül a honvédelmi miniszteri posztot töltötte be. Az Allende-kormányzatot megdöntő és Pinochetet hatalomra juttató 1973. szeptember 11-i katonai puccs után Leteliert letartóztatták. A politikai fogságból 1974-ben szabadult, ekkor elhagyta Chilét és az Egyesült Államokban telepedett le, ahol kampányt indított a Pinochet-kormány elismerése ellen, a diktatúra emberi jogi kihágásainak minél szélesebb körű megismertetéséért. Ehhez az intézményi keretet az IPS biztosította, Letelier az IPS Nemzetközi Intézetének vezetője lett.

Letelier hamarosan a chilei emigráns ellenállás központi figurája lett, és tevékenysége egyre veszélyesebbé vált a Pinochet-diktatúra számára. Publikációi, beszédei és közvetlen lobbytevékenysége oda vezetett, hogy egyre több (főleg nyugat-európai) ország tagadta meg a chilei rendszernek korábban beígért kölcsönök folyósítását. Ezek után született döntés Santiagóban arról, hogy Leteliert el kell távolítani az útból. A feladattal a DINA-t (Nemzeti Hírszerzési Igazgatóságot), a junta titkosrendőrségét bízták meg. Az eddig előkerült források alapján bizonyítható, hogy a CIA tudott a merénylet előkészületeiről. A CIA szoros kapcsolatot tartott fent mind egyes DINA-ügynökökkel, mind magával a DINA vezetőjével, Manuel Contreras tábornokkal. Az IPS a merénylet után Augusto Pinochet felelősségre vonásának egyik legelszántabb támogatójává vált, egészen a diktátor 2006. decemberi haláláig.

A két munkatárs emlékére hozta létre az IPS a Letelier–Monffitt Emberi Jogi Díjat, amelyet minden évben az emberi jogok területén kimagasló teljesítményt nyújtó magánszemélyeknek és intézményeknek ítélnek oda. A díj két részből áll, az egyiket nemzeti (csak az Egyesült Államokon belül tevékenykedő), a másikat nemzetközi (tevékenységüket az Egyesült Államokon kívül folytató) emberi jogi aktivisták kaphatják. 2006-ban a nemzeti díj a Gulf Coast Renewal Campaignnek (A Mexikói-öböl Partvidékének Újjáépítésért Mozgalom) jutott, amely tevékenységével felhívta a figyelmet a Katrina hurrikán társadalmi következményeire, és nem hagyta, hogy a hurrikán elvonultával az amerikai média figyelme lankadjon a térségben élő földönfutóvá vált állampolgárok gondjai iránt.

A nemzetközi díjat Maher Arar és az Alkotmányos Jogok Központja (Center for Constitutional Rights) kapta. Maher Arar a 2001. szeptember 11. óta egyre elterjedtebb különleges kiadatási (extraordinary rendition) eljárás egyik áldozata. A különleges kiadatási eljárás lehetővé teszi, hogy a CIA terroristagyanús személyeket (akár más országok állampolgárait is) tartóztasson le nemzetközi felségterületen (általában repülőutak során a légtérben), és mindenféle előzetes bírósági döntés nélkül kiadhassa őket bármelyik harmadik országnak, ahol a fogva tartottak akár kínzás áldozatává is válhatnak. Ez történt a szíriai származású, kanadai állampolgár Maher Ararral is, akit egy repülőút során tartóztatott le a CIA, és ezután átadta őt a szír hatóságoknak. Szíriában végül tisztázódott Arar ártatlansága, ugyanakkor fogvatartása során kínzásnak vetették alá. Miután visszatért Kanadába, az Alkotmányos Jogok Központját kérte fel ügyének képviseletére. A kártérítési per Kanadában már lezárult. A bíróság 8,5 millió USD értékű kártérítést ítélt meg Ararnak. A per amerikai része jelenleg is folyik, de nagy valószínűséggel az Egyesült Államok igazságszolgáltatása is jogosnak találja majd Arar igényeit. Hozzá kell tennünk, hogy az Arar-ügy az amerikai–kanadai kétoldalú kapcsolatokban is kisebb törést okozott.

A Letelier-Moffitt-díj és az évenkénti díjátadó ünneplség ugyanakkor az IPS műküdésének csak egy részét képezi. Az intézet tevékenységének központjában természetesen a baoldali-liberális alapelveknek megfelelő tudományos kutatómunka áll. Az IPS ez irányú tevékenysége igen szerteágazó, nem korlátozódik pusztán az amerikai külpolitika vizsgálatára, hanem annak világméretű gazdasági és társdalmi hátterét is fel kívánja tárni. Emelett a kutatási témák közt megtalálhatók a külpolitikához csak vékony szálakon vagy egyáltalán nem kapcsololódó, Egyesült Államokon belüli társadalmi kérdések is.

A Kutatómunka projektekre bontva folyik, a jelenleg futó 12 projektből kettő (Foreign Policy in Focus / Fókuszban a külpolitika, Új nemzetköziség) kifejezetten az amerikiai külpolitikával foglalkozik, ezen kívül három projekttéma (Global Economy/Globális gazdaság, Paths for the 21st Century / A 21. század útjai és a Nuclear Policy Project / Nukleáris Politika Projekt) szorosan kapcsolható ahhoz. A maradék hét témakör inkább belső problémákat érint. A „belügyekkel” foglalkozó projektek számbeli túlsúlya ellenére ugyanakkor megállapítható, hogy az IPS elsősorban az amerikai külpolitika kritikájára koncentrál. A belpolitikai projektekkel összehasonlítva a külpolitikai projektek sokkal kidolgozottabbak, hosszabb távú és alaposabb kutatómunka eredményei.

A Foreign Policy in Focus projekt keretében elsősorban az iraki helyzetről, az USA unilateralizmusáról és világgazdasági rendszerben betöltött szerepéről születtek cikkek és tanulmányok. Az IPS élesen elítéli az USA iraki akcióját, és mindent megtesz a csapatok mielőbbi kivonásának előmozdításáért. Sok iraki szerepvállalással kapcsolatos cikk közvetlenül a közvélemény meggyőzésének céljából születhetett, valószínűleg ennek tudható be, hogy tudományosan nem mindegyik tűnik megalapozottnak.

A Foreign Policy in Focus honlapján ugyanakkor nemcsak az amerikai külpolitika jelenlegi irányvonalát bíráló tanulmányokat olvashatunk, hanem rendszeres beszámolókat is az Egyesült Államokon kívüli világ IPS által jelentősnek tartott eseményeiről. Meg kell említeni, hogy a projekt teljes egészében figyelmen kívül hagyja az Európai Unió aktuális kérdéseit, az európai államok és az Egyesült Államok kapcsolatrendszerét. Az intézet honlapján „Eurázsia” gyűjtőnév alatt együtt szerepelnek a Koszovóról, Oroszországról és Türkmenisztánról írt cikkek, de más „Európára utaló jelet” nem találhatunk.

Az IPS tehát kutatásaiban egyértelműen a fejlődő országokra, illetve konkrétabban a harmadik világ aktuális válsággócaira koncentrál (Irak, Irán, Afganisztán, Libéria, Szomália, Darfur). Emellett érdemes kiemelni az IPS kiemelt érdeklődését Latin-Amerika iránt, ami valószínűleg a Letelier–Moffitt üggyel is magyarázható.

New Internationalism – The UN and the Middle East (Új nemzetköziség – Az ENSZ, és a Közel-Kelet) néven futó önálló projekt alternatív megoldásokat kíván kidolgozni a közel- keleti helyzet kezelésére. Mindazonáltal a honlapon található információk és javaslatok a 2002-es állapotokat tükrözik. (Sajnos a projekt honlapját azóta nem frissítették.) Az akkori alapelvek közül ma is érvényes lehet azonban az ENSZ és az EU erőteljesebb fellépésének igénye, valamint az izraeli–palesztin kérdésben a „kétállamos” megoldás támogatása.

Részben a projekttémákhoz kapcsolódva, részben azokat kiegészítve, az IPS havi rendszerességgel vitafórumokat szervez, ahol rangos előadók a legújabb szempontú elemzéseket nyújtják az Egyesült Államokat és a világot aktuálisan érintő kérdésekről. A vitafórum címe Defining the issues/ Határozzuk meg a témákat!

Az utóbbi hónapok programjai közül kiemelésre érdemes a Latin-Amerika gazdasági és politikai rendszereinek jövőjéről, a latin-amerikai „baloldali fordulat”-nak az USA–Latin-Amerika közötti kapcsolatokra kifejtett hatásáról, a Bridgestone amerikai gumiabroncs-gyártó vállalat libériai tevékenységéről és annak a helyi társadalomra gyakorolt hatásáról tartott beszélgetést. Kiemelt figyelmet érdemel az a vitafórum az Obstacles from the Cold War: Secrecy, Security and Democracy / A hidegháborúból visszamaradt akadályok: Titkolózás, biztonság és demokrácia  témakör, amelynek keretében a résztvevők arról az állításról fejthetik ki a véleményüket, amely szerint a nemzetbiztonság nevében és ürügyén az amerikai polgárok egyéni szabadságjogait a hidegháború kezdete óta egyre erősebben korlátozzák. A végrehajtó hatalommal szembeni fékek és ellensúlyok fokozatosan eltűnnek, és így a kormányzat gyakorlatilag szabad kezet kap a katonai fellépésre, bármiről is legyen szó.

Összefoglalásként elmondható, hogy az IPS az amerikai külpolitika múltjának és jelenének humanitárius szempontú bírálatában nyújtott és nyújt kimagasló teljesítményt. Az intézet lehetőséget ad az amerikai külpolitikáról kritikusan gondolkozó értelmiségieknek (például Noam Chomskynak) nézeteik kifejtésére, de emellett ügyel arra is, hogy ez az értelmiségi bírálat leszivárogjon a civil társadalomba és segítsen aktivizálni a progresszív társadalmi mozgalmakat. (Szabó Imre)

Források:

http://www.ips-dc.org/

http://www.fpif.org/

http://www.tni.org/detail_page.phtml?&act_id=15903&menu=05ghttp://en.wikipedia.org/wiki/Letelier_case

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2022 Grotius