publikációk a szerzőtől »

Az utóbbi hónapokban az új külpolitikai stratégiáról szóló vita keretében előkerült a civil külpolitika fogalma. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a civil külpolitika demokratikusabbá teszi a politikát, mivel lehetővé teszi, hogy a nem állami szereplők is bekapcsolódjanak a külpolitika formálásába, megvalósításába, és nem utolsósorban, hozzájárul ahhoz, hogy nemzetközi kapcsolataink együttműködő jellegét hangsúlyozza. Más álláspont szerint a civil külpolitika nem felel meg Magyarország érdekeinek, mivel a civil külpolitika alapvetően demokratikus, békés, kooperatív, a nemzetközi jog tiszteletén alapuló kontextusba illeszkedik, márpedig a nemzetközi kapcsolatok világára ez ma sem globális, sem lokális szinten nem jellemző. Globális szinten a mai viszonyokat alapvetően az egyre ritkuló erőforrások monopolizálásáért folytatott verseny, az erő, a szövetségesi kapcsolatok és a nemzeti érdekek mindenek felett való érvényesítése határozza meg, ez pedig konfliktusokban, újabb fegyverkezési hullámban nyilvánul meg. Ha pedig Magyarország közvetlen környezetét tekintjük, azt állapíthatjuk meg, hogy éppen a jelentősebb magyar közösségeknek otthont adó szomszédos országokkal hiányzik a pozitív, konstruktív együttműködés, és még számos kérdés vár megoldásra. E tanulmány célja, hogy először megvizsgáljuk, mit takart a civil társadalom fogalma a régebbi korokban, mit jelent ma, és mikor is került a civil tényező a nemzetközi kapcsolatok előterébe. Ezt követően meghatározzuk, mi a civil külpolitika és vázoljuk, hogy milyen feltételek mellett lehet a külpolitika hatékony eszköze. Áttekintjük az aktuális globális rendszer és közép-európai alrendszerének viszonyait, melyek között Magyarországnak érvényesítenie kell érdekeit, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy a civil külpolitika összeegyeztethető-e Magyarország alapvető nemzeti érdekeivel.

Letölthető publikációk:

Jónai Erzsébet: A civil külpolitika esélyeirol

318 KB

PDF dokumentum

2007.07.11.