Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY
A líbiai beavatkozás motivációi és nemzetközi megítélése

A 2010 végén kezdődő észak-afrikai, közel-keleti politikai földindulás során a líbiai válság kapcsán fordult elő először, hogy a NATO, illetve több tagállama katonailag beavatkozott az eseményekbe. A lépéshez a nemzetközi jogi keretet az ENSZ BT 2011. március 17-én – Oroszország, Kína és Németország tartózkodása mellett – elfogadott 1973. számú határozata szolgáltatta. A dokumentum az azonnali tűzszünet, az erőszakos cselekmények teljes körű beszüntetése, az 1970. számú BT-határozat fegyverszállítási tilalmának érvényesítése mellett a polgári lakosság védelmét állította középpontba. Ennek biztosítására a tagállamok a világszervezet főtitkárának előzetes értesítése mellett felhatalmazást kaptak arra, hogy saját kompetenciában, regionális szerveződések, megállapodások révén az összes szükséges intézkedést megtegyék. A határozat ugyanakkor kizárta, hogy egy külföldi megszálló erő az ország területén bármilyen formában jelen legyen. A testület döntését – amely a végrehajtás időtartamát nem jelölte meg, s formálisan első ízben engedélyezte egy ország légterében repülés-tilalmi zóna kialakítását – az érdekeltek eltérő módon értelmezik. A határozat katonai kikényszerítésében meghatározó szerepet játszó nyugati államok – így Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Olaszország – a dokumentum vonatkozó részeit tágan értelmezik: a líbiai légierő és légvédelmi rendszer kiiktatása mellett a stratégiai elgondolás magában foglalja a tripoli kormányzat haderejének légi csapásokkal, a rejtett hadviselés, illetve esetleges korlátozott szárazföldi műveletek keretében történő felmorzsolását. A végső cél a 42 éve hatalmon lévő Moammer Kaddáfi kormányzatának megbuktatása, s a jelenleg Bengázi központú ellenzék hatalomra segítése. Alábbi elemzésünk az események kulcsszereplőinek – Franciaországnak, Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak, az Arab Ligának, az Iszlám Konferencia Szervezetének, az Öböl menti Együttműködési Tanácsnak, Oroszországnak, Kínának, Németországnak, Törökországnak és a NATO-nak – az álláspontját foglalja össze.

(A tanulmány első közlése: ZMNE SVKI Elemzések, 2011/4. sz.)  

Letölthető publikációk:

A líbiai beavatkozás motivációi484 KBPDF dokumentum2011.04.06.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius